2016. április 27. napján kihirdetésre került az EU új, 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete (továbbiakban: a „Rendelet”), amely az eddig hatályos adatvédelmi szabályozáshoz képest jelentős változásokat tartalmaz. A Rendeletet 2018. május 25. napjától kell alkalmazni – ezen türelmi idő alatt minden adatkezelőnek és adatfeldolgozónak összhangba kell hoznia tevékenységét a Rendelet szabályaival, ellenkező esetben súlyos jogkövetkezményekre számíthatnak.

Az alábbi összefoglalónkban röviden bemutatjuk a Rendelet fontosabb szabályait, illetve a jelenleg hatályos szabályozáshoz képesti változásokat.

1. A RENDELET ALKALMAZÁSI KÖRE

Tárgyi hatály

A Rendelet szabályait lényegében az olyan személyes adatok kezelésére vonatkozóan kell alkalmazni, amelyeket részben vagy egészben automatizált módon kezelnek. Ezen felül a Rendelet szabályai alkalmazandóak az olyan nem automatizáltmódon történő adatkezelésre, amely valamely nyilvántartási rendszer részét képezi, vagy amelyet egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.   A Rendelet a személyes adat definiálására meglehetősen tág meghatározást alkalmaz, amely szerint személyes adatnak minősül minden olyan információ, amely azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozik.

Területi hatály

A Rendeletet főszabály szerint az Unióban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelők vagy adatfeldolgozók tevékenységeivel összefüggésben végzett adatkezelésekre kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adatkezelés az Unió területén történik vagy nem.

2. AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGE

Adatkezelés jogalapja

A Rendelet szerint az adatkezelés kizárólag abban az esetben jogszerű, ha az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül: a) az adatkezeléshez érintett személy hozzájárulását adta, b) az adatkezelés szerződés vagy jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges, c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges, e) az adatkezelés közérdeket szolgál, f) az adatkezelés az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványának gyakorlásával összefüggésben végzett feladat végrehajtásához szükséges; vagy g) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.   Az adatkezelés egyik leggyakrabban előforduló jogalapja az érintett hozzájárulása. A hozzájárulásnak főszabály szerint továbbra sem feltétele, hogy írásba foglalják, azonban az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett a személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult, így javasolt, hogy az adatkezelő beszerezze a hozzájáruláson alapuló adatkezelés előtt az érintett írásbeli hozzájárulását. A hozzájárulásnak, önkéntesnek és visszavonhatónak kell lennie.

Elszámoltat- hatóság elve

Az elszámoltathatóság elve alapján az adatkezelő felelős az adatkezelés elveinek betartásáért, és ezt megfelelően igazolnia is tudnia kell. Ennek keretein belül adatkezelő köteles teljes körűen dokumentálni az adatkezelés jogszerűségét.

3. AZ ÉRINTETT JOGAI

Tájékoztatás, helyesbítés, korlátozás, törlés

Azon személy, akinek személyes adatait kezelik, jogosult a kezelt személyes adatokról tájékoztatást kérni, illetve kérheti azok helyesbítését, valamint a Rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén a személyes adatainak törlését, valamint az adatkezelés korlátozását.

Automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya

A Rendelet újonnan bevezetett szabályai alapján az érintett jogosult arra is, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya, amely a rá vonatkozó egyes személyes jellemzők kiértékelésén alapul („profilalkotás”), és amely rá nézve joghatással jár vagy őt jelentős mértékben érinti (pl. online hitelkérelem automatikus elutasítása, online munkatoborzás).

Adathordoz-hatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a Rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra is, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa.

4. AZ ADATKEZELŐ ÉS AZ ADATFELDOLGOZÓ KÖTELESSÉGEI

Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

Főszabály szerint az adatkezelők és az adatfeldolgozók az  adatkezelési tevékenységükről kötelesek lesznek a Rendelet szerint előírt tartalommal belső adatvédelmi nyilvántartást vezetni. A Rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások mentesülhetnek ezen kötelezettség alól

Adatvédelmi hatásvizsgálat

Abban az esetben, ha az adatkezelés vélelmezhetően magas kockázattal járna az érintett személyek jogaira nézve, úgy az adatkezelő köteles az adatkezelést megelőzően adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni.  Az adatvédelmi hatásvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Az adatvédelmi hatásvizsgálattal kapcsolatban a Rendelet akár az adatvédelmi hatósággal való kötelező egyeztetést is előírhatja.

Adatvédelmi Tisztviselő

Az adatkezelők, illetve az adatfeldolgozók kötelesek adatvédelmi tisztviselőt kijelölni, amennyiben fő tevékenységi köreik olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé. Ezen felül adatvédelmi tisztviselőt kell kijelölnie a különleges adatokat (pl.: faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok) kezelő szervezetnek is.

Tájékoztatási kötelezettség, adatvédelmi incidens

Az adatkezelőt az adatkezelés körülményeiről szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli az érintett felé, amelynek nem teljesítése esetén az adatkezelés jogszerűtlennek minősülhet.   A Rendelet egyik jelentős újítása, hogy adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén azt az adatkezelő legkésőbb az incidens tudomására jutásától számított 72 órán belül köteles bejelenteni az adatvédelmi hatóságnál. A Rendelet alkalmazásában adatvédelmi incidensnek minősülnek az olyan esetek, amelyek a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezik.

Közös adatkezelés, Bírság

Amennyiben két vagy több szervezet közösen határozza meg az adatkezelés célját és módját, úgy közös adatkezelőknek minősülnek. A közös adatkezelők együtt határozzák meg, hogy milyen módon teljesítik az adatvédelmi kötelezettségeiket, ugyanakkor az érintett természetes személyek bármelyik adatkezelővel szemben gyakorolhatják jogaikat.   Az adatvédelmi kötelezettségek megszegése esetén az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó súlyos bírságra számíthat. A bírság maximális összege 10.000.000 euró, vagy vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 %-ának megfelelő összeg, míg súlyos jogsértés esetén ezek a határok 20.000.000 euróra, vagy a vállalkozás év teljes éves világpiaci forgalmának 4%-ának megfelelő összegre nőhetnek.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

Az Országgyűlés 2013. február 11. napján fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: „új Ptk.”), amely 2014. március 15. napján hatályba lépett. Az Országgyűlés döntése nyomán a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényt (a továbbiakban: „régi Ptk.”) több, mint ötven év után felváltotta az új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyv.

I. Előzetes észrevételek

A kötelmi jog többlépcsős szabályozása

A kötelmek szabályozásával kapcsolatos egyik legfontosabb újítás a szabályozás módját érinti. Az új Ptk. a kötelmeket három szinten szabályozza. Az első szint foglalkozik a kötelmekre vonatkozó szabályokkal, a második szint szabályozza a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket, míg a harmadik szinten az egyes szerződéstípusokra vonatkozó szabályok kaptak helyet.

II. A szerződés megkötése, módosítása

Együttműködési kötelezettség

Az új Ptk. már egyértelműen kimondja, hogy a feleket a szerződés megkötését megelőző tárgyalások alatt, a szerződés megkötésekor, a szerződés fennállása alatt és megszüntetése során is együttműködési kötelezettség terheli, valamint kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő bármely lényeges körülményről. Ha a felek között a szerződés létrejön, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét elmulasztó fél köteles a sérelmet szenvedett félnek ebből eredő kárát megtéríteni. Abban az esetben, ha a szerződéskötés a felek között elmarad, a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli kivéve, ha a tárgyalások alatt valamelyik fél megszegte az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét, és ezzel a másik félnek kárt okozott. Ez például akkor fordulhat elő, ha az egyik fél már nem kíván szerződést kötni, ám mégis folytatja a tárgyalásokat, aminek következtében a másik fél kapacitásokat köt le, és ezáltal megrendelésektől esik el.

Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során

Az új Ptk. rendelkezik a versenyeztetési eljárás utáni szerződéskötés szabályairól. Ezek közül kiemeljük, hogy az ajánlati felhívást kiadó felet szerződéskötési kötelezettség terheli a kiírt feltételeknek megfelelő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben, ami alól csak akkor mentesül, ha a szerződéskötés megtagadásának jogát az ajánlati felhívásban előre kikötötte.

Szerződéskötés megtagadása előszerződés alapján

Az új Ptk. a régi Ptk. homályos rendelkezéseihez képest lényegesen szigorúbb szabályokat ír elő arra vonatkozóan, hogy mely esetben tagadhatja meg az előszerződést kötő fél a végleges szerződés megkötését. Az új szabályozás alapján a szerződéskötés megtagadására akkor van lehetőség, ha

1. az előszerződés megkötését követően olyan körülménymerült fel, amely nem volt előrelátható;
2. és szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sérti;
3. a körülmény változását nem ő idézte elő;
4. és körülmény megváltozása nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az új Ptk. kifejezetten kimondja, hogy valamely fél egyoldalúan is módosíthatja a szerződést, ha ezt a szerződésben a felek kikötötték, vagy arra az érintett felet jogszabály feljogosítja. Bírósági szerződésmódosítás a körülmények alapvető megváltozása miatt Az új Ptk. egyértelműsíti a körülmények alapvető megváltozása miatti bírói szerződésmódosítás feltételeit, amelyek a következők:

1. a felek közötti tartós jogviszonyra vonatkozó szerződés;
2. amelynek változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené;
3. a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésekor nem volt előrelátható;
4. körülmények megváltozását nem a szerződés módosítását kérelmező fél idézte elő;
5. a körülmény megváltozása nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe.

III. Szerződés teljesítése

Többletszolgáltatás

A többletszolgáltatás kérdése új rendelkezésként került be az új Ptk.-ba. Ez alapján, amennyiben a kötelezett fél a szerződésben meghatározottnál nagyobb mennyiségű szolgáltatást ajánl fel, a jogosult fél azt

1. vagy visszautasíthatja; vagy
2. a többletszolgáltatás értékével növelt ellenszolgáltatást köteles teljesíteni.

Akadályközlési kötelezettség

Új szabályként rögzíti az új Ptk., hogy amennyiben valamelyik fél teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, akkor a másik felet arról köteles értesíteni, kivéve, ha azt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. A régi Ptk.-ban ez általános szabályként nem szerepelt, csak egyes szerződéstípusoknál merült fel.

Pénztartozás teljesítése

Az Európai Uniós szabályozással összhangban az új Ptk. kimondja, hogy ha a felek a szerződésben nem kötötték ki a pénztartozás teljesítésének idejét, akkor a kötelezett félnek attól az időponttól számított 30 napon belül kell teljesítenie, amikor a jogosult fél fizetési felszólítását, vagy számláját kézhez kapta.

Késedelmi kamat a vállalkozások közötti szerződésekben

Abban az esetben, ha vállalkozások között megkötött szerződés alapján az egyik vállalkozó fél késedelembe esik, akkor a késedelmes vállalkozó féltől késedelmi kamat követelhető. A késedelmi kamat új Ptk.-ban meghatározott mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt összege. Nem forintban meghatározott pénztartozás esetén a késedelmi kamat mértéke az adott pénznemet kibocsátó jegybank által az adott pénznemre meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat 8%-kal növelt összege. Egy példával szemléltetve a számítást: 2014. január 1-jén a magyar jegybanki alapkamat mértéke 3,00%-volt, így egy olyan vállalkozó, aki a pl. 2014. március 16.-án késedelembe esne, 11,00%-os késedelmi kamat fizetésére lenne kötelezhető.

A „40 eurós” behajtási költségátalány

Az újonnan bevezetett, úgynevezett „40 eurós szabály” alapján a késedelembe esett vállalkozó köteles a jogosultnak 40 eurónak megfelelő összeget forintban kifizetni. Az átváltásnál a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes, MNB által meghatározott hivatalos deviza-középárfolyam az irányadó. Ezen költségátalány megfizetése a késedelem többi jogkövetkezménye (pl. késedelmi kamatfizetés) alól nem mentesít.

IV. Érvénytelenség

Semmisségi és megtámadhatósági okok

Az új Ptk. egyes semmisségi és megtámadhatósági okokat módosította. Jelen táblázatban kiemeljük az új Ptk.-ba beillesztett új, illetve módosult lényegesebb semmisségi és megtámadhatósági okokat:

Semmisség: fiduciárius hitelbiztosítékok, fogyasztói jogot csorbító feltétel, fogyasztó joglemondó nyilatkozata, tisztességtelen ÁSZF fogyasztói szerződésben, lehetetlen szolgáltatás kikötése

Megtámadhatóság: megtámadhatóság feltűnő értékaránytalanság esetén; tisztességtelen ÁSZF.

Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége: Korábban elterjedt banki gyakorlat volt az, hogy a kölcsönszerződéseik olyan kikötéseket tartalmaztak, amelyek alapján a kötelezett teljesítésének elmaradása esetén a bank pl. tulajdonjogot, vagy vételi jogot szerzett a kötelezett szerződésben kikötött vagyontárgyai felett. Az új Ptk. megszünteti ezt a gyakorlatot, ugyanis kimondja, hogy semmis az olyan szerződési kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljával

1. tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására; vagy
2. vételi jog alapítására irányul (un. fiduciárius hitelbiztosítékok).

Megtámadhatóság feltűnő értékaránytalanság esetén

Az új Ptk. alapján nem élhet megtámadási jogával az a fél, aki a feltűnő értékaránytalanságot a szerződés megkötésekor felismerhette volna, vagy annak kockázatát vállalta. A fogyasztói szerződések kivételével a felek a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadási jogot kizárhatják.

Érvénytelenség jogkövetkezményei

Az egyik leglényegesebb változás az érvénytelenség jogkövetkezményeit érinti. Abban az esetben, ha a felek az érvénytelenségi okot kiküszöbölik, vagy az érvénytelenségi ok más okból megszűnik a szerződés – a felek szerződéskötési akaratának megerősítésével – a szerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal érvényessé válik. Ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, a felek megállapodhatnak abban is hogy a szerződés érvénytelenségi ok kiküszöbölésétől számítva váljon érvényessé.

V. Szerződésszegés

A szerződésszegés definiálása

A régi Ptk. által taxatíve felsorolt a szerződésszegő magatartások megegyeznek az új Ptk.-ban foglaltakkal, azonban az új Ptk. megad egy általános szerződésszegésre vonatkozó definíciót, amely a következő: ”A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.”

A fedezeti szerződés

Bekerültek az új Ptk.-ba a fedezeti szerződésre vonatkozó szabályok. A fedezeti szerződés lényege, hogy amennyiben szerződésszegésből fakadóan a jogosult fél a szerződéstől eláll, vagy azt felmondja, akkor olyan másik szerződést köthet, amellyel az eredeti – szerződésszegés miatt „meghiúsult” – szerződésbe foglalt cél elérését biztosítani tudja, és a kártérítésre vonatkozó szabályokkal összhangban követelheti a szerződésszegő féltől, hogy

1. az eredeti és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közti különbséget fizesse meg; és
2. a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségeket térítse meg.

Felelősség szerződésszegésért

A régi Ptk. alapján akkor mentesült a károkozó fél a felelősség alól, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezzel szemben az új szabályozás szerint a szerződésszegő fél akkor mentesül, ha bizonyítja a következő feltételek fennállását:

1. 1. „a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta; és
   2. nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa”.

VI. Elévülés

Elévülési idő megváltoztatása

Az elévülési idő felek általi megváltoztatására a régi Ptk. alapján is volt lehetőség, ugyanis a felek a főszabály szerinti 5 éves elévülési időnél rövidebb határidőben is megállapodhattak. Az elévülési idő meghosszabbítása azonban csak 1 éves elévülési határidő esetén volt lehetséges, és a felek maximum 1 évvel hosszabbíthatták meg az elévülési időt. Az új szabályozás alapján a felek írásban az általános elévülési időnél rövidebb és hosszabb elévülési határidőben is megállapodhatnak.

Az elévülés megszakítása

Az új Ptk. lényeges újítása, hogy a jogosult kötelezettnek küldött teljesítésre felszólító írásbeli nyilatkozata már nem szakítja meg az elévülést. Éppen ezért a jövőben azon követeléseket, amelyek az elévülési idő végéhez közelítenek, célszerű lesz bírósági úton érvényesíteni, amennyiben a felek nem tudnak egyezséget kötni.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak. Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

E cikkünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: az „Mt.”) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: a „Ptk.”) hatálybalépésével kapcsolatos legutóbbi módosításait foglalja össze.

1. Általános magatartási követelmények

Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben a jogalkotó az Mt.-ben felvázolt, a munkaviszony során alkalmazandó alapelveket és magatartási követelményeket az új Ptk. szabályozásához igazította.

A módosítás az új Ptk. bevezető rendelkezéseivel összefüggésben kiegészíti az Mt. általános magatartási követelmények alcímét a felróhatóságra vonatkozó rendelkezésekkel, vagyis (i) a munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható; (ii) saját felróható magatartására senki nem hivatkozhat előnyök szerzése végett; és (iii) másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga is felróhatóan járt el.

Az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban továbbra is a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni a munkaviszonyok során, és ezt az Mt. pontosítja annyival, hogy a jóhiszeműség és tisztesség követelményét megsérti az is „akinek a joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amiben a másik fél okkal bízhatott.”

Az Mt. 7. §-a joggal való visszaélés kapcsán kiegészül azzal, hogy ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Ennek a rendelkezésnek például a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó igazolások kiadásának elmulasztása esetén lehet különös jelentősége.

2. Személyiségi jogok védelme

Az új Ptk. terminológiai változtatását átvéve az Mt. a korábbi személyhez fűződő jogok elnevezés helyett a személyiségi jogok fogalmat használja. Jelentős változás az is, hogy a személyiségi jogok védelmére az új Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az új Ptk.-nak – a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként bevezetett – sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai lesznek az irányadók, azaz a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is az Mt.-ben szabályozottaknak megfelelően korlátozott.

3. Jognyilatkozatok

Jelentős változásokon estek azon szabályok, amelyek a jognyilatkozatok alaki kötöttségére vonatkoznak.

A módosítás értelmében írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot:

1. a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor;
2. b) ha a következők tekintetében azt a helyben szokásos és általánosan ismert módon közzéteszik: (i) munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározása, a (ii) munkaidő-beosztás meghatározása, (iii) a rendkívüli munkaidő elrendelése, (iv) ügyelet és készenlét elrendelése, azok tartamának meghatározása (v) a teljesítménykövetelmény és teljesítménybér tényező közlése és (vi) behívás alapján történő munkavégzés esetén a munkavégzése időpontjának közlése.

Az írásbeli nyilatkozat akkor lesz közöltnek tekinthető, ha azt a címzettnek, vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteendő jognyilatkozatok esetén, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

Fontos változtatás még, hogy amennyiben a jognyilatkozat munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszűntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul, akkor a cselekvőképességükben a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállalók mellett a fiatal munkavállalók jognyilatkozatának érvényességéhez is szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása.

4. Érvénytelenséget érintő módosítások

Az Mt. módosítás következtében a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző megállapodások is semmisnek minősülnek.  A módosítás a tévedés miatti megtámadási jog tekintetében egyértelművé teszi, hogy mi tekinthető lényeges körülményre vonatkozó tévedésnek. Mivel a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben való egyetértése szükséges, lényegesnek is csak az olyan tévedés minősülhet, amely ismeretében a fél az adott tartalommal nem kötötte volna meg a szerződést. A módosítás következtében kizárt a tévedés miatti megtámadás joga abban az esetben, ha a fél a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

5. Szülési szabadság

A 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való még teljesebb megfelelés érdekében rögzítésre kerül, hogy az anya az egybefüggő 24 hét szülési szabadságból két hetet köteles igénybe venni.

6. Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Kiegészülnek a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a munkaviszony helyreállítására vonatkozó szabályok. Így rögzítésre kerül, hogy a munkaviszony megszüntetése és helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni a munkaviszony helyreállítása után keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultságok szempontjából. Ilyenkor meg kell téríteni a munkavállalónak az elmaradt munkabérét (a távolléti díjat kell figyelembe venni), egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Az elmaradt munkabér és járandóság számításánál le kell vonni: (i) azt az összeget, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna és (ii) a munkaviszony megszüntetésekor fizetett végkielégítést.

7. Munkáltató és munkavállaló kártérítési felelőssége

Az eddigi bírói gyakorlatnak megfelelően módosul az Mt. kártérítésre vonatkozó rendelkezése, amely egyértelműsíti, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem számítása során a jövedelmet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékokkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

8. Vezető állású munkavállalók

A már említett 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálandó módosításra kerülnek a vezetői munkaszerződésre vonatkozó szabályok is. A korábbi szabályozást (a vezető munkaszerződése gyakorlatilag teljes mértékben eltérhet az Mt. munkaviszonyra vonatkozó II. részének rendelkezéseitől) módosítva a vezető munkaszerződése nem térhet el majd az alábbi munkajogi szabályoktól: (i) mentesülés a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, emberi reprodukciós eljárással összefüggésben levő egészségügyi intézményben való kezelés, kötelező orvosi vizsgálat tartalmára, illetve a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára; (ii) felmondási tilalom várandósság és szülési szabadság tartama alatt; (iii) éjszakai munkavégzés tilalma, munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig;(iv) szülési szabadság igénybevételének szabályai.

9. Kötbér tanulmányi szerződés és versenytilalmi megállapodás megsértése esetén

A módosítás a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodással összefüggésben alkalmazni rendeli az új Ptk. kötbérre vonatkozó rendelkezéseit.

10. Fogalommódosítások

Az új Ptk.-val összefüggésben az Mt. pontosítja a hozzátartozó fogalmát, valamint kiegészül a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó fogalommal.

E szerint hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

(Az Mt. szerinti korábbi hozzátartozói kör szűkebb volt /házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs).

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

Az európai bíróság az Európai Unió jogával ellentétesnek minősítette az export áfakötelessé tételét pusztán abból az okból, hogy az értékesített termék kivitele nem valósult meg a magyar Áfatörvény által előírt 90 napos határidőn belül. Az érintett cégek adó-visszatérítésre tarthatnak igényt, illetve folyamatban lévő eljárás esetén hivatkozhatnak az Európai Unió Bíróságának ítéletére.

A Gerey Ügyvédi Iroda ügyvédei közreműködésével folyó C-563/12. számú ügy előzményét az képezte, hogy a 2007. évi Áfatörvény 98. §-a szerint a vállalkozásokat csak akkor illette meg ÁFA-mentesség az Unión kívülre irányuló export után, ha a termék az értékesítés teljesítésétől számított 90 napon belül ténylegesen – és az exportőr által igazoltan – elhagyta az EU területét. Sok vállalkozás számára okozott problémát a határidő betartása, hiszen a kivitel gyakran a vámeljárás, a szállítás technikai akadályai, vagy éppen a vevő késedelme miatt csúszott. A NAV ellenőrzési gyakorlatában azonban nem volt tekintettel a mulasztás okaira, és akár egy-két napos késedelem esetén is – a gazdasági értelemben vett export megvalósulása ellenére – adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot állapított meg az adózó terhére.

Egy élelmiszereket gyártó és forgalmazó gazdasági társaságnak a NAV adóhatározatát megtámadó keresetére indult peres eljárásnak a Kúria (volt Legfelsőbb Bíróság) előtt zajló szakaszában abban a kérdésben kértük az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését, hogy összeegyeztethető-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK Irányelv export áfamentességet előíró rendelkezésével az a tagállami jogszabály a magyar jogban, mely szerint az exportra szánt termék Közösség területén kívülre történő kiszállításának meghatározott időn belül meg kell történnie ahhoz, hogy az adómentes exportértékesítésnek minősülhessen. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elismerte a tagállamoknak azt a jogát, hogy az adócsalás, adóelkerülés és más visszaélések elleni küzdelem keretében ésszerű kiviteli határidőt határozzanak meg annak ellenőrzése érdekében, hogy az exportértékesítés tárgyát képező termék ténylegesen elhagyta-e az Uniót. Ugyanakkor az általunk képviselt álláspontnak megfelelően sikerült kimondatni az Európai Bírósággal, hogy nem felel meg az arányosság követelményének az a nemzeti szabályozás, amely nem teszi lehetővé az adóalany számára, hogy a kiléptetési határidő elmulasztása esetén a későbbiekben bizonyítsa, hogy az áru elhagyta az Unió vámterületét, és így mégis mentesüljön az adófizetés alól.

Az európai bírósági ítélet nyomán a befizetett adó visszatérítésére tarthatnak igényt az olyan exportőr vállalkozások, amelyeknek az értékesített termék Unió vámterületéről történő kiszállítása ellenére áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett az európai jogba ütköző rendelkezésben előírt határidő túllépése miatt. Az érintett exportőr cégek lezárt ügyekben – a feltételektől függően – önellenőrzés, felügyeleti intézkedés, illetve esetleg perújítás keretében kérhetik a befizetett áfa, késedelmi pótlék és bírság visszatérítését, folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásban pedig hivatkozhatnak az Európai Unió Bíróságának C-563/12. számú ítéletére.

A luxemburgi ügy folyományaként az Országgyűlés még decemberben módosította az Áfatörvényt. A 98. § újonnan beiktatott (5) bekezdése alapján a vállalkozások 2014. január 1-től továbbra is kötelesek az értékesítés után áfát felszámítani, ha túllépik a 90 napos határidőt, ám utólag csökkenthető a fizetendő adó – azaz az adóköteles számlát adómentesre módosíthatják – feltéve, hogy a termék a teljesítést követő 360 napon belül igazolhatóan elhagyta a Közösség területét.

Természetesen az üggyel kapcsolatos bármilyen további kérdésük esetén állunk rendelkezésükre. A jelen dokumentumban foglalt általános tájékoztatás nem minősül ügyvédi megbízás keretében adott jogi tanácsnak, és különösen nem helyettesíti a ténybeli elemek és a jogi feltételek kellő mérlegelését.

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE

A 2012. JANUÁR 1-TŐL HATÁLYOS ÚJ MUNKAJOGI SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÓJA

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2012. július 1. napján lép hatályba. Annak ellenére, hogy az új Kódex a hatályos Munka Törvénykönyve szövegén alapul, számos új jogintézményt és rendelkezést is tartalmazni fog. A lentiekben röviden bemutatjuk, hogy milyen fontosabb változásokkal kell számolniuk a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.

1. A Próbaidő

• Próbaidő továbbra is kizárólag a munkaszerződésben köthető ki, amelynek mértéke maximum három, kollektív szerződés felhatalmazása alapján pedig hat hónap lehet. Jelentős újítás az eddigi tilalomhoz képest, hogy a törvényi maximumnál alacsonyabb próbaidőt egyszer, a felek közös megegyezésével meg lehet hosszabbítani, azonban az így meghosszabbított próbaidő sem haladhatja meg a három – kollektív szerződéses felhatalmazás esetén pedig a hat – hónapot.

2. A gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatása

• Az új Munka Törvénykönyve bevezeti azt (a köztisztviselők tekintetében már jelenleg is érvényesülő) szabályt, amely szerint a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalót a munkavállaló erre irányuló kérelmére a munkáltató a napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidőben köteles foglalkoztatni. Ez a kötelezettség a munkavállaló gyermekének legfeljebb 3 éves koráig áll fenn; ugyanakkor a felek megállapodhatnak abban, hogy ennél hosszabb időtartamra is módosítják a munkaszerződést a részmunkaidős foglalkoztatás lehetővé tétele céljából.

3. Főbb változások a munkaviszony megszüntetése vonatkozásában

• Az eddigi rendkívüli felmondás szabályai érdemben nem változnak, azonban az elnevezése „azonnali hatályú felmondás”-ra módosul. Az eddigi rendes felmondás 2012. július 1. napjától „felmondás”.

• A jelenlegi munkáltatói rendes felmondásnál is sok minden változatlan; továbbra is írásba kell foglalni, meg kell indokolni, az indok valóságát és okszerűségét be kell bizonyítani és ugyanazokra az indokokra lehet csak hivatkozni, mint eddig.

• Az új kódex mellőzi azt a rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

• Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

• A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetében a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét.

• A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.

• Az ún. „védett kor” vonatkozásában az új törvény mellőzi a jelenlegi Munka Törvénykönyve szerinti „bizonytalan” szabályozást, amelynek értelmében a munkavállaló munkaviszonyát felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg, kivéve, ha a munkavállaló egyébként az öregségi nyugdíjon kívül más nyugellátásban részesült.

• A védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

• A védett korra vonatkozó 3 havi plusz végkielégítés is megmarad, azzal a lényeges változással, hogy az adott munkáltatónál fennállott munkaviszony hosszától függően jár majd plusz 1, 2 vagy 3 havi végkielégítés.

4. Munkaidő

• Amennyiben a munkakör sajátos jellege megengedi, a munkáltató a jövőben átengedheti a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát a munkavállaló számára. Ha ilyen kötetlen munkarendet vezet be a munkáltató, nem kell alkalmaznia a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi előírásokat és mentesül a munka- és pihenőidő nyilvántartási kötelezettség alól. A kötetlen munkarend megfelelő alkalmazásával a munkáltató a rendkívüli munkavégzésért járó túlóradíj fizetése alól is mentesül, így például tanácsadó-, adminisztratív tevékenységet folytató társaságok, valamint távmunkában vagy bedolgozói viszonyban álló munkavállalót foglalkoztató cégek jelentős előnyt érhetnek el a napi munkaidő megfelelő megfogalmazásával és a munkavállalóknak is nagyobb rugalmasságot biztosíthatnak a munkavégzés során.

• A munkaidőkeretre vonatkozó kedvező újdonság, hogy annak tartama a felek megállapodása alapján akár hat hónap is lehet. A munkaidőkerettel kapcsolatos változás továbbá, hogy önmagában az, hogy a cég munkaidőkeretet alkalmaz, nem lesz elég indok ahhoz, hogy vasárnapra munkavállalóit rendes munkavégzésre ossza be. Ez a rendelkezés legérzékenyebben a bevásárlóközpontokban működő vállalkozásokat érintheti, ezek a cégek ugyanis a jövőben akkor tarthatnak nyitva vasárnap, ha tevékenységük több műszakos, vagy egyes munkavállalókat kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatnak.

5. Rendes szabadság mértéke és kiadása

• Az alapszabadság mértéke nem változik, és azt továbbra sem lehet pénzben megváltani, csak a munkaviszony megszűnésekor.

• Módosulnak azonban a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések; az új törvény alapján ugyanis 7 munkanap szabadságot a munkavállaló jogosult beosztani, kérésére ezt a 7 napot legfeljebb két részletben köteles kiadni a munkáltató. További újdonság, hogy a szabadidőt úgy kell biztosítania a munkáltatónak, hogy annak tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Könnyítés a cégek számára a korábbi szabályokhoz képest, hogy 30 nap helyett 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni annak kiadását, illetve a munkavállalóval történő megállapodás alapján az adott évre vonatkozó szabadság egyharmada átvihető a rákövetkező év végéig.

6. Munkabér és egyéb juttatások

• Az új Munka Törvénykönyve számos olyan részletszabályt vezet be, amit a munkáltatóknak mindenképpen figyelembe kell venniük ahhoz, hogy (költség)hatékony legyen, illetve maradjon a foglalkoztatási rendszerük.

• Fontos új rendelkezése a júliustól élő törvénynek, hogy a munka egyenlő értékének meghatározásához a munkaerő-piaci szempontokat is figyelembe kell majd venni, így lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltató eltérő régiókban található telephelyein az adott terület sajátosságaira (például munkaerő-szükséglet, alkalmazott munkabér-szint) tekintettel eltérő javadalmazást állapítson meg ugyanazon munkakört betöltő munkavállalói számára.

• A délutáni műszakpótlék eltörlésre kerül és helyébe egységes, 30%-os műszakpótlékot vezet be az új törvény, amit este 18 óra és reggel 6 óra közötti munkavégzés esetén kell megfizetni. A jelenleg alkalmazott műszakpótlékok újragondolása tehát a többműszakos munkarendet alkalmazó társaságoknál elengedhetetlen lesz.

• Ez év júliusától lehetőség nyílik arra, hogy a bérpótlékot, ami vasárnapi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzésért jár, továbbá a műszakpótlékot és az éjszakai munkavégzés után járó pótlékot a felek az alapbérbe foglalják. Ezzel a lehetőséggel azoknak a munkáltatóknak lehet érdemes élni, ahol a vállalati megítélés, illetve egyes pályázatokon indulás szempontjából jelentősége van az alapbér összegének. Továbbra is lehetőség lesz havi átalány megállapítására bármely bérpótlék helyett. Szigorítás a jelenlegi szabályokhoz képest, hogy a szabadságért járó túlórapótlékot csak akkor válthatja ki a munkáltató szabadidő biztosításával, ha ehhez a munkavállaló is hozzájárul.

7. Kártérítésre vonatkozó szabályok

• Szigorodnak a kártérítés mértékére vonatkozó rendelkezések. A munkavállaló a másfél havi átlagkeresete helyett az új Munka Törvénykönyve szerint ugyanis 4 havi távolléti díjának összegével felel majd az általa gondatlanul okozott károkért, míg szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén továbbra is a teljes kárt köteles megtéríteni a munkáltató részére. Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a korábbi legfeljebb 6 havi átlagkereset összege helyett 2012. július 1-jét követően a munkavállaló legfeljebb 8 havi távolléti díjának megfelelő összegben határozható majd meg a kártérítés mértéke.

• Újdonság a munkavállalói biztosíték jogintézményének bevezetése. Írásbeli megállapodás alapján a munkavállaló köteles biztosítékot adni a munkáltató részére, amennyiben munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy pénz, érték átvételének, átadásának, illetve kifizetésének teljesítését közvetlenül ellenőrzi. A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló 1 havi alapbérének összegét, amelyet legkésőbb az átvételt követő munkanapon a munkáltató köteles elkülönített bankszámlára befizetni. A biztosíték összege kizárólag a munkáltató kártérítési igénye kielégítésére használható fel, amelynek elmaradása esetén a munkavállaló munkakörének megváltozásakor vagy munkaviszonyának megszűnésekor (a jegybanki alapkamattal növelten) a munkavállaló részére visszajár.

8. Versenytilalmi megállapodás

• A felek megállapodása esetén a munkavállalót a munkaviszony megszűnését követően már csak legfeljebb két évig terhelheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmére irányuló kötelezettség. Az új Munka Törvénykönyve meghatározza azt is, hogy a munkáltató által a munkavállalónak ezért fizetett ellenérték nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló azonos időszakra járó alapbérének egyharmada. Lényeges újítás a versenytilalom megszüntetése körében, hogy arra nem kizárólag akkor van lehetőség, ha az elállás jogát a felek kikötötték a megállapodás megkötésekor, hanem a törvény biztosítja a munkavállalónak, hogy amennyiben azonnali hatályú (korábbi elnevezéssel rendkívüli) felmondással szünteti meg jogviszonyát, elálljon a versenytilalmi megállapodástól.

9. Személyhez fűződő jogok védelme

• A munkavállaló személyhez fűződő jogai – így különösen véleménynyilvánítási joga – korlátozhatók, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.

• A személyes adatok kezelése, illetőleg feldolgozása körében az új Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése – így különösen könyvelés, bérszámfejtés – céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait a munkavállaló kifejezett hozzájárulása nélkül is átadhatja adatfeldolgozó számára.

• A munkáltatói ellenőrzési jog körében az új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében – azaz magánéletében nem – ellenőrizhető, és az ennek során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Amennyiben a munkáltató technikai eszközt (például kamerát) alkalmaz erre a célra, köteles tájékoztatni a munkavállalót az eszköz használatáról.

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.