AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

/in /by

A technikai lehetőségek folyamatos fejlődésére és a kialakult járványhelyzetre tekintettel egyre népszerűbbé válnak a különböző elektronikus szolgáltatások, így az elektronikus aláírás használata is.

Hírlevelünkben tájékoztatást nyújtunk az elektronikus aláírás lehetőségeiről és érvényességi feltételeiről.

A járványhelyzet következtében korlátozott módon állnak rendelkezésünkre a különböző utazási lehetőségek, emellett jelentős költségekkel is számolni kell egy-egy hosszabb üzleti út során. E körülmények hátráltatják az üzleti élet lendületét. A probléma áthidalására az elektronikus aláírás érdemi segítséget nyújthat. Használata megkönnyítheti a mindennapi üzleti életet, azonban az aláírás érvényességének szigorú feltételei vannak, hiszen az aláírás technikailag nem személyhez kötött, így különösen fontos annak bizonyíthatósága, hogy az adott elektronikus aláírást valóban az arra jogosult személy helyezte el az elektronikus iraton.

Az egységes európai uniós szabályozás háromféle elektronikus aláírást határoz meg: (i) az elektronikus aláírást, (ii) a fokozott biztonságú elektronikus aláírást, és (iii) a minősített elektronikus aláírást. A három különböző kategória az elektronikus aláírás különböző biztonságú fokozatát jelenti, amelyhez a magyar szabályozás különböző bizonyító erőt rendel; így a minősített elektronikus aláírással ellátott okirat során a bíróságok vélelmezik, hogy a dokumentumot az aláírásban feltüntetett személy írta alá, míg az egyszerű elektronikus aláírás során a dokumentum csak írásba foglaltnak minősül, de nem társul hozzá a teljes bizonyító erejű magánokirat joghatása. A differenciáltság indoka a különböző szituációkban való használhatóság; például egy szervezeten belüli nyilatkozat kiadásához a fokozott biztonságú elektronikus aláírás is megfelelőnek bizonyulhat, ám harmadik személyek irányában szükség lehet a minősített elektronikus aláírás használatára.

Ahhoz, hogy egy gazdasági társaság nevében a társaság vezető tisztségviselője cégszerűen, elektronikusan is aláírhasson, az adott személy elektronikus aláírásának cégbírósági bejelentésére van szükség.

A vonatkozó törvény alapján a cégjegyzési jogosultsággal kapcsolatban a vezető tisztségviselők, vagy meghatalmazottak közjegyzői által kiállított aláírási címpéldánya, illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által szerkesztett és ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtására alapítva van lehetőség az adott társaság nevében való hagyományos (papír alapú) cégjegyzésre.

Az elektronikus aláírás rögzítésével kapcsolatban a jelenlegi jogszabályok alapján elektronikus aláírási címpéldány elkészíttetésére van szükség, melyet csak közjegyző készíthet. Ennek alapján a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazhatja a cégjegyzésre jogosult elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is, amely igazolja, hogy az adott tanúsítvány cégszerű elektronikus aláírás. Fontos kiemelni, hogy az elektronikus aláírás kizárólag a cégjegyzékbe való bejegyzést követően minősül cégszerűnek.

Az egységes európai uniós szabályozás keretében egy konkrét nyilvántartás tartalmazza azokat a bizalmi  szolgáltatókat, amelyeket a tagállamok kölcsönösen elismernek a határokon átnyúló hitelesítés céljából, így az ezen szolgáltató által nyújtott elektronikus aláírási szolgáltatások akár az elektronikus cégjegyzésre is lehetőséget nyújtanak, a megfelelő cégbírósági eljárás alapján; tehát a magyarországi cégeljárás során akár más tagállami jog alá tartozó bizalmi szolgáltató által biztosított minősített elektronikus aláírás is használható. A bizalmi szolgáltatókról szóló lista a https://webgate.ec.europa.eu/tl-browser/#/ elérési címen hozzáférhető. Magyarországon három szolgáltató biztosít elektronikus aláírást, ezek a NISZ Zrt., a Netlock Kft., és a Microsec Zrt.

Az elektronikus cégjegyzéshez tehát három lépésre van szükség: 1. szerződéskötés a megfelelő szolgáltatóval; 2. közjegyző előtt hitelesített elektronikus aláírási címpéldány elkészítése; és 3. cégbírósági változásbejegyzési eljárás lefolytatása.

Az elektronikus aláírás, illetve cégjegyzés lehetősége nagyban megkönnyíti a járványhelyzet következtében kialakult helyhez kötött ügykezelést és a fennakadás nélküli ügymenetet.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A MAGYARORSZÁGRA VALÓ SZABAD BEUTAZÁS LEHETŐSÉGEI 2020. SZEPTEMBER 1. UTÁN

/in /by

A vonatkozó, 408/2020. sz. Korm.rendelet (a továbbiakban: „Korm.rendelet”) alapján az üzleti élet szereplőinek alapvetően két lehetősége van a Magyarországra való beutazásra:

1. A Korm.rendelet 9. §-a szerinti kapcsolt vállalkozások közötti utazások:

Amennyiben a beutazás a Korm.rend. szerinti, kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú utazásnak minősül, nem kell a beutazás engedélyezése iránt előzetes kérelmet benyújtani, és karanténba sem kell vonulni a beutazást követően, illetve nem szükséges a karantén elkerülése érdekében negatív SARS-CoV-2 PCR teszt eredményeket bemutatni.
Üzleti célból korlátozás nélküli beutazásra akkor van lehetőség, ha a külföldről beutazó személy
(i) a belügyminiszter rendeletében meghatározott államok területéről lép Magyarország területére, és
(ii) olyan belföldi társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, aki a belügyminiszter rendeletében meghatározott államok egyikében bejegyzett társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban van; vagy olyan a belügyminiszter rendeletében meghatározott államban bejegyzett társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egy Magyarországon bejegyzett társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban van.
(iii) az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti.

Kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú beutazás esetén a beutazáskor a fenti (i) – (iii) pontok szerinti feltételek teljesülését alátámasztó okiratok eredeti példányait felszólításra be kell mutatni (vezető tisztségviselő nyilatkozata; külföldi társaság cégkivonata, belföldi társaság cégkivonata, és munkavállaló esetén a vonatkozó munkaszerződés).

A beutazási feltételekkel kapcsolatban az alábbiakat jegyezzük meg:
– A kapcsolt vállalkozás részletes fogalmát a 1996. évi LXXXI. törvény tartalmazza. Fontos alapelv, hogy az üzleti célú beutazásra hivatkozás esetén az egyik vállalkozásnak mindig magyarországinak kell lennie.

A legfontosabb kapcsolt vállalkozási formák az alábbiak:
a) ha az egyik gazdasági társaság a másikban – akár köztes társaság útján – többségi tulajdonnal, vagy többségi befolyással bír (pl. a külföldi társaság a magyarországi társaság többségi tulajdonosa);
b) ha egy harmadik személy mindkét szervezetben – akár köztes társaság útján – többségi tulajdonnal, vagy többségi befolyással bír (pl. külföldi társaság egy másik külföldi társaság többségi tulajdonosa, és egy magyarországi társaság kizárólagos tulajdonosa);
c) egy vállalkozó fenti esetek szerinti irányítása alatti társaság és a vállalkozó egy másik országbeli telephelye (pl. egy külföldi társaság magyarországi telephelye és a külföldi társaság tulajdonában álló másik külföldi társaság);
d) két olyan szervezet, amelyeknek egyező az ügyvezetése, és így az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Megjegyezzük, hogy a befolyásgyakorlás nem csak a tulajdoni hányadok (többség) útján, de bizonyos kiemelt jogok gyakorlása révén is megvalósulhat.

– Jelenleg a belügyminiszter rendelete szerint a világ bármely államából lehetséges a beutazás, és a világ bármely államában bejegyzett vállalkozással fennálló kapcsolt vállalkozási viszonyra lehetőség van az üzleti célú beutazás feltételének teljesítése érdekében hivatkozni.

2. A méltányossági kérelem alapján engedélyezett üzleti célú beutazás

Amennyiben a 9. § szerinti üzleti célú beutazás esete nem alkalmazható, akkor előzetes kérelem benyújtásával szerezhető beutazási engedély. Az engedély megadása esetén is karanténba kell azonban a beutazónak vonulnia, vagy negatív SARS-CoV-2 PCR teszt eredmények alapján lehet kérvényezni a karantén kötelezettség feloldását.
A méltányosságból engedélyezett üzleti célú beutazás esete arra a külföldi állampolgára alkalmazható, akinek üzleti célú beutazására a kapcsolt vállalkozási viszony alapján nincs lehetőség.
Az általános belépési tilalom alól a Magyar Rendőrség kérelemre felmentést adhat, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés céljának méltányolható oka van. A rendőrség tájékoztatása szerint az üzleti út ilyen méltányolható ok lehet. A kérelmet az alábbi linken kell benyújtani, angol nyelven (https://ugyintezes.police.hu/en/meltanyossagi-kerelem) vagy magyarul (https://ugyintezes.police.hu/meltanyossagi-kerelem). A kérelmek elbírálásához általában 48-36 óra szükséges – de a megnövekedett ügyteher miatt az ügyintézési idő növekedhet.
A Magyar Rendőrség felmentése azonban a belépést követően általánosan kötelező 14 napos házi karantén kötelezettség alól nem mentesít. A mentesítést külön kell kérni, és az az alábbi esetekben adható meg: amennyiben
(i) a kérelmező bemutatja a beutazást megelőző 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal elvégzett SARS-CoV-2 PCR teszt negatív eredményét, vagy
(ii) igazolja, hogy a beutazást megelőző hat hónapban átesett már a koronavírus okozta betegségen.

Ellenkező esetben a beutazó személynek házi karanténba kell vonulni, és Magyarországon végeztetheti el a tesztelést a karantén feloldásának kérelmezése érdekében.
Egyes „sárga országokból” való beutazás esetén már az első belföldi teszt eredménye után szabad mozgás illeti meg a beutazót, de a beutazó személy a második teszt elvégeztetésére is köteles a karantén feloldásának fenntartásához.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.
Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A 2020. ÉVI ADÓJOGI JOGSZABÁLY-VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA

/in /by

Tisztelt Hölgyem, tisztelt Uram,

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy a 2020-as évben milyen fontosabb változásokkal / újításokkal kell számolni (1) az általános forgalmi adó; (2) a társasági adó; (3) a személyi jövedelemadó; valamint (4) a kisvállalati adó vonatkozásában, illetve (5) néhány további, könyveléshez/adminisztrációhoz kapcsolódó terület tekintetében.

Lenti összefoglalónk – tekintettel az adószabályozás számtalan részletszabályára – csak a leglényegesebb módosítások főbb vonalait tartalmazza. A szabályok részletes elemzése túlmutat jelen hírlevelünk keretein, ám kérésére készséggel adunk felvilágosítást ezek tartalmáról.

  1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

2020. január 1-jétől – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott feltételekkel – lehetőség van önellenőrzés keretében csökkenteni a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó áfa alapját. Ez a szabály a 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazható, így már a múltban keletkezett, és behajthatatlanná vált követelésekre is érvényesíthető az áfacsökkentési lehetőség.

Szintén fontos segítség lehet a vállalkozásoknak, hogy amennyiben egy társaságra tévesen hárítottak át áfát és a partner azt nem hajlandó visszatéríteni, a szükséges lépések megtétele után lehetőség nyílik egy külön eljárásban az adó visszatérítésére.

A magyar adóalanyok a vevői készlet céljából az Európai Unió más tagállamába  történő szállítások tekintetében az alábbi feltételek együttes fennállása esetén 2020. elejétől mentesülnek a regisztrációs és bevallási kötelezettség alól:

  • a termékek átmozgatásakor már rendelkezésre áll a megállapodás arról, hogy ki a termékek beszerzője;
  • a vevő adószámmal rendelkezik a feladás, vagy a termék fuvarozásának célja szerinti tagállamban, a terméket feladó társaság rendelkezik a vevő közösségi adószámával, és a termék továbbítását bejelenti az összesítő nyilatkozatban az adóhatóság részére;
  • a termékek értékesítése 12 hónapon belül megtörténik;
  • a terméket feladó nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel ott, ahol a vevői készlet található; és
  • mindkét fél tételes és folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet.
  1. TÁRSASÁGI ADÓ

Bár nem a 2020-as évben bekövetkező, de jelentős változás, hogy a 2019. július 24. napjától a kisvállalkozások esetén már 300 millió forintra, a középvállalkozások esetén pedig 400 millió forintra csökkentett, fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár tovább csökken: 2021-ben már 200 millió forintos, illetve 300 millió forintos beruházások esetén is igénybe vehető lesz az adókedvezmény, 2022. január 1. napjától pedig új, tovább csökkentett 50 millió forintos és 100 millió forintos beruházási értékhatárok kerülnek bevezetésre. Érdemes lehet tehát erre figyelemmel ütemezni az elkövetkező évek fejlesztési beruházásait.

  1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

A jogalkotó a 2020-as adóévtől kezdődően a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

  1. KISVÁLLALATI ADÓ ÉS EVA

A jogalkotó 2020. január 1-től megszünteti az egyszerűsített vállalkozói adót (evát), mint lehetőséget. Egyúttal 2020. január 1-től a kisvállalati adó, illetve az adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken.

  1. EKÁER ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

2020 januárjától, a gyakorlatban tapasztalt problémák kezelése érdekében, az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerben („EKÁER”) lehetőség nyílik egyes adatok (így a lezárt vagy időtúllépés miatt inaktívvá váló EKÁER számok) utólagos módosítására a lezárást követő 3 munkanapon belül, pótlék megfizetés fejében, ami jelentős könnyítést jelent az érintett vállalkozások számára.

Már most jelezzük, hogy 2020. július 1. napjától egységes „társadalombiztosítási járulék” kerül bevezetésre, melynek mértéke 18,5 százalék. Ez a korábbi pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és a munkaerőpiaci járulék összevonásával jön létre.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege viszont növekedik: 2020. január 1-jétől havi 7.500 Ft (napi 250 Ft) helyett havi 7.710 Ft (napi 257 Ft) a fizetendő járulék összege.

A járulékfizetés kapcsán fontos még kiemelni, hogy – szintén 2020. július 1. napjától – amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésében három hónapnyi összeget meghaladó tartozás keletkezik, úgy a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ-szám) érvénytelenné válik és a tartozás kiegyenlítéséig egészségügyi szolgáltatás ingyenesen nem vehető igénybe.

2020-ban továbbra is, várhatóan egészen 2022. december 31-ig, hatályban maradnak a reklámadó felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések. A 2019. július 1-ei kezdettel érvényesülő szabályok szerint a reklámadó mértéke – átmentileg – 0%-ra csökkent, mind a közzétevő, mind a megrendelő esetében. Ezt a rendelkezést a Kormány kifejezetten az Európai Bizottság határozata elleni, folyamatban lévő jogorvoslati eljárásra tekintettel kezdeményezte, így várható, hogy a jogorvoslati eljárás lezárultával a vonatkozó szabályozás ismét módosításra kerülhet majd.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A BANKI ÜGYFÉL-AZONOSÍTÁSRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA

/in /by

A Pmt. szabályozási körébe vont szolgáltatók (bankok, hitelintézetek) 2019. június 26-ig tehettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy az új szabályok szerinti ügyfél-azonosítást az összes ügyfelükre nézve elvégezzék. A határidő letelte előtt a Magyar Bankszövetség arról értesítette a Kormányt, hogy ezt nem sikerült teljes körűen elvégezni számos szolgáltató esetében. Az Országgyűlés sürgősséggel válaszolt a problémára: az új  törvénymódosítás szerint az azonosításra rendelkezésre álló új határidő 2019. október 31. A módosítás 2019. június 25. napján történt hatályba lépését követően 3 munkanap állt rendelkezésére a szolgáltatóknak, hogy tájékoztassák az érintett ügyfeleiket abban az esetben, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket még nem végezték el, vagy az átvilágítás nem volt teljes körű.

Ennek alapján javasoljuk az érintett pénzintézetekkel való együttműködést a GDPR szabályozásnak való teljes körű megfelelés érdekében.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén állunk rendelkezésre.

 Gerey & Társai Ügyvédi Iroda

A KAMERÁS MEGFIGYELÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI

/in /by

Összefoglalónk nem tartalmazza kimerítő mélységben a módosításokat, pusztán a legjelentősebb szabályokra kívánjuk ezzel felhívni a figyelmet. A mélyebb elemzés túlmutat e hírlevél keretein, azonban kérés esetén szívesen adunk további tájékoztatást a tárgyban.

A GDPR rendelet tavalyi hatályba lépését követően több jogszabály „harmonizációja” vált szükségessé, amelynek elvégzését a jogalkotó mostanra valósította meg az ún. „GDPR – salátatörvény” (az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény) elfogadásával. A módosítások április utolsó hetében léptek hatályba. A számos részletszabály közül a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: „Vagyonvédelmi tv.”) módosulása bír relevanciával a gazdasági társaságok szempontjából.

AZ ELEKTRONIKUS MEGFIGYELŐRENDSZEREK FELVÉTELEINEK MEGŐRZÉSI IDEJE

A Vagyonvédelmi tv. 31. §-a rendelkezett korábban az alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek által készített kép- és / vagy hangfelvételek megőrzési idejéről. A hatályon kívül helyezett szabályozás szerint az általános megőrzési idő 3 munkanap volt, ezt követően a felvételt törölni kellett (bizonyos feltételek fennállása esetén kivételesen a megőrzési idő 30-, illetve 60 nap is lehetett).

2019. április 26. napjától a törvényhozó kivette az elektronikus megfigyelőrendszerek által rögzített felvételek megőrzési idejére vonatkozó részletes előírásokat, és helyette kizárólag arról rendelkezik, hogy az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített kép- és hangfelvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv elektronikus nyilvántartás útján is elkészíthető.

A változások azt eredményezik, hogy mivel a jogszabályban már nem kerül meghatározásra a felvételek megőrzési idejének felső határa, azokat a GDPR alapelveinek szem előtt tartásával, a feltétlen szükséges ideig lehet megőrizni. Ilyen szempont lehet például egy raktár területét rögzítő kamera felvételének megőrzése a leltározási időszak végéig. Ezen szempontok dokumentálása, és a megőrzési idő meghatározása a GDPR rendelet „elszámoltathatósági alapelvére” tekintettel elengedhetetlen.

AZ ELEKTRONIKUS MEGFIGYELŐRENDSZEREK ALKALMAZÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI

Az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával kapcsolatban a hatályon kívül helyezett korábbi előírások rögzítették, hogy felvételt csak az ellenőrzött területen tartózkodó természetes személyek hozzájárulásával lehetett készíteni. Hozzájárulásnak minősült az érintett személy ráutaló magatartása is (belépés a területre), ha a megfigyelésről megfelelő ismertetés került elhelyezésre (tábla arról, hogy kamerarendszer működik). Ezen felül a törvény részletesen előírta, hogy milyen területek ellenőrizhetők elektronikus megfigyelőrendszerrel. A Vagyonvédelmi tv. módosulásával kikerült a jogszabályból a hozzájárulás követelménye, valamint az alkalmazás módjára vonatkozóan a törvény csupán az alábbiakat rögzíti:

  • a gazdasági társaság kamerás megfigyelést kizárólag magánterületen alkalmazhat;
  • nem alkalmazható kamerás megfigyelés olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen
    • öltözőben,
    • próbafülkében,
    • mosdóban, és
    • illemhelyen.

A Vagyonvédelmi tv. módosítása következtében az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásának feltételeit – adatvédelmi szempontból – alapvetően a GDPR rendelet határozza meg, a Vagyonvédelmi tv.-ből kikerültek az erre vonatkozó előírások. Kiemeljük, hogy az elektronikus megfigyelőrendszerek használata esetén, a GDPR-nak való megfelelés érdekében, akár kameránként is szükséges lehet külön-külön meghatározni, hogy az adott eszköz mely területet rögzíti, mennyi ideig őrizhető meg a felvétel, mi indokolja a használatát, stb.

A módosítások hatályba lépésével indokolt lehet felülvizsgálni a kamerás megfigyelésre vonatkozó belső előírásokat, a GDPR rendeletnek való megfelelőség érdekében.

*

 A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

 Gerey & Társai Ügyvédi Iroda

A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK MAGÁNCÉLÚ HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

/in /by

A számítástechnikai eszközök magáncélú használatának szabályai az országgyűlés előtt lévő törvénymódosítási javaslat alapján

Hírlevelünkben ismertetjük a Munka Törvénykönyvének 2019. tavaszán várhatóan hatályba lépő módosított szabályait, amely a munkáltató által a munkavállaló részére biztosított számítógépek és más információ-technológiai eszközök használatára vonatkozik, különös tekintettel ezek magáncélú használatra.

Összefoglalónk természetesen nem tartalmazza kimerítő mélységben a módosításokat, csak a legjelentősebb szabályokra kívánjuk ezzel felhívni a figyelmet. A mélyebb elemzés túlmutat e hírlevél keretein, de kérés esetén szívesen adunk további tájékoztatást a tárgyban.

  1. A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI SZABÁLYAI

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 197. §-ának (2) bekezdése jelenleg akként rendelkezik, hogy a munkáltató előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja.

Ennek alapján a munkavállaló – főszabály szerint – a munkáltató számítógépes eszközeit jelenleg saját célokra is használhatja, ha a munkaszerződése, a munkáltató belső szabályzata vagy a munkavégzésre irányuló egyéb szabály nem tartalmaz eltérő rendelkezést ebben a körben.

  1. AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTER ÁLTAL BETERJESZTETT JAVASLAT SZERINTI SZABÁLYOK

Az Igazságügyi Miniszter által az Országgyűlés elé benyújtott T/4479.  számú – és várhatóan rövidesen elfogadásra kerülő – törvénymódosítási javaslat főbb szabályai a következők:

  • Az új szabályozás alapján, ha másképp nem állapodnak meg a felek, a jövőben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközöket (számítógép, laptop, mobiltelefon, okostelefon stb.) semmilyen magáncélra nem használhatja. (Jelenleg a szabályozás ennek az ellenkezője.)
  • A munkáltató ellenőrizheti a fenti tilalom betartását, de a munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.
  • A munkavállaló személyes adatainak ellenőrzése a munkáltató számára továbbra is tilos, azonban a fenti magánhasználat tilalma betartásának ellenőrzéséhez szükséges adatok törvényi vélelem alapján munkavégzéshez kapcsolódó adatoknak tekintendők.
  • Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok azokban az esetekben is alkalmazandók, ha a munkavállaló munkaviszonyának teljesítése céljából saját számítástechnikai eszközét használja.

Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül:

(i) szükség lehet a munkavállalók munkaszerződésének módosítására annak szabályozása érdekében, hogy a munkáltató számítástechnikai eszközeinek (számítógépek, mobiltelefonok stb.) magánhasználata megengedett-e a munkavállalók számára; és esetlegesen milyen keretek között megengedett.

(ii) a magánhasználat és annak ellenőrzése szabályait belső szabályzatban lehet indokolt meghatározni.

*

 A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

 

A 2019. ÉVI ADÓJOGI JOGSZABÁLY-VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA

/in /by

Összefoglalónk – tekintettel a számtalan részletszabályra – csak a leglényegesebb módosításokat tartalmazza. A részletszabályok elemzése túlmutat jelen hírlevelünk keretein, ám kérésére készséggel adunk felvilágosítást ezek lényeges tartalmáról.

  1. TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adózásban a leglényegesebb változás, hogy – a csoportos áfa alanyisághoz hasonlóan – bevezetésre kerül a csoportos társasági adóalanyiság intézményrendszere.

Ennek legfontosabb feltételei:

  • a csoportban részt venni kívánó adózók közötti legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony,
  • azonos számviteli rendszer,
  • azonos mérlegfordulónap és
  • azonos könyvvezetési pénznem.

Az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy az adóévben negatív adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapja akár 50%-ig beszámítható a pozitív adóalappal rendelkező tagok adóalapjával szemben, ami jelentős adómegtakarítást eredményezhet.

A csoportos adóalanyiság létrehozását első alkalommal 2019. január 1. és január 15. között kell kérelmezni; ebben gyorsan kell lépni, mert a határidő jogvesztő.

Az új kamatlevonás-korlátozási szabályok alapján a kamatlevonás tekintetében maximum a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény 30%-át vagy 939.810.000 forintot elérő nettó finanszírozási költségek elismertek. A ki nem használt kamatlevonási kapacitás egyes esetekben a következő évek adóalapját csökkentheti.

Az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés alóli mentesítés csak aktív jellegű szolgáltatási tevékenységre vonatkozik a jövőben és a tőzsdei társaságok automatikus mentesítése is megszűnik.

A látvány-csapatsportok támogatásának jogcíme kiegészül a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás lehetőségével.

  1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

A törvényjavaslat lehetővé tenné a személygépkocsi bérleti díjának levonásánál 50%-os hányad automatikus alkalmazását, amennyiben a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják. Ha a magasabb hányadú üzleti célú felhasználás igazolt, ennek megfelelő levonási hányad is alkalmazható.

  1. január 1-től az új lakóingatlanok értékesítésének áfakulcsa ismét 27%-ra emelkedik. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy az 5%-os áfa kulcsot azon lakóingatlanok értékesítésénél lehet még alkalmazni, amelyeknél – többek között – 2018. november 2. előtt az építési engedélyt már megkapták vagy az egyszerű bejelentést ezen időpont előtt megtették.

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár a jelenlegi 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. Így az alanyi mentesség és a KATA választási értékhatára azonos.

A törvény szabályozza az egycélú utalványok átruházásával kapcsolatos adózást. Kiemelendő, hogy az ingyenes átruházás után is adófizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben az utalvány beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt adólevonási jog illette meg.

  1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

 A legjelentősebb változás, hogy a K+F tevékenységben résztvevő munkavállalók utáni szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény feltételrendszere jelentősen szélesebb körben alkalmazható.

Az Új Szocho tv. szerint, ha a vállalkozás alap vagy főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan saját tevékenységi körben K+F tevékenységet végez, akkor a K+F tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltségre számított szocho 50%-a adókedvezményként érvényesíthető. Az így figyelembe vett bérköltség – természetesen – a társasági adóalap csökkentésére már nem elszámolható

2019. január 1-jétől a kifizető (munkáltató) által kötött, egyéni és csoportos kockázati biztosítás díja adóköteles lesz. Csoportos biztosítás esetén a biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része az adóköteles biztosítási díj. Ahol nem lehet a fenti arányosítással megállapítani az egyes magánszemélyekre jutó részt, a biztosítások díja egyes meghatározott juttatásként, kifizetői adózás mellett lesz adóköteles.

2019-től az önkéntes kölcsönös pénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulás és munkáltatói adomány munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülne, melyek után a munkáltatói támogatás (bruttó) összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket a munkáltatónak le kell vonnia. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, egyéb jövedelemként adóköteles célzott szolgáltatás esetében nincs adóelőleg, az adót a bevallási határidőig kell megfizetni.

A lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás adómentessége megszűnik, de továbbra sem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor, ha a munkáltató adott feltételek szerint nyújt munkavállalójának lakáscélra kölcsönt.

  1. KISVÁLLALATI ADÓ (KATA, KIVA)

A KIVA alá történő bejelentkezés várható bevételre, mérlegfőösszegre vonatkozó előírása 2018. december 1. napjától 500 millió forintról 1 milliárd forintra változott.

Abban az esetben, ha az adózó a társasági adó hatálya alól tér át a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá, akkor – 2018. november 24-e óta – a társasági adóalanyiság időszaka alatt az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján kiszámlázott összeg kizárólag társasági adóalapot képez, a teljesítés időpontjától függetlenül.

*

 A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

 Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

AZ ÜZLETI TITOK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI

/in /by

Az innováció hatalmas lendületet adhat egy vállalkozásnak, bármilyen téren is tevékenykedik az. Ha az Ön vállalatához bekopogna egy öltönyös fiatalember, hogy három kiváló ötlete van cége felvirágoztatására, merne élni a lehetőséggel? Tudja mi lehet a következménye annak, ha egy új ötletről, vagy technológiáról kiderül, hogy azt más korábban kezdte alkalmazni? Vajon elegendő-e ilyen esetben arra hivatkozni, hogy nem tudott arról, hogy egy adott technológia eredetileg egy másik cég üzleti titkát érinti?
Az üzleti titokkal kapcsolatos magyar és európai uniós jog folyamatosan fejlődik annak érdekében, hogy megfelelő, és a jóhiszeműen eljáró gazdasági szereplők érdekeit védő válaszokat tudjon adni ezekre az újszerű, állandóan változó kihívásokra. Hírlevelünkben a nemrégiben hatályba lépett magyar jogszabály újdonságait ismertetjük.

  1. Az üzleti titok fogalmában rejlő újdonságok
  • Az Európai Uniós szabályozás implementációja körében létrehozott új magyar törvény szerint üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – vagyis nem közismert vagy az érintettek számára nem könnyen hozzáférhető, ennélfogva vagyoni értékkel bíró – olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Az új törvényi meghatározás tehát az üzleti titok fogalmát egyrészt kiegészíti az információ titkos jellegével, másfelől kiemeli annak vagyoni értékkel bíró jellegét.
  • A törvény az üzleti titok speciális fajtájaként nevesíti a védett ismeretet (know-how-t), így arra az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozás teljes egészében kiterjed. Olyan üzleti titkok tekintendők know-how-nak, melyek azonosításra alkalmas módon rögzített műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretet, megoldást, tapasztalatot vagy ezek összeállítását tartalmazzák. A védett ismeret (know-how) tekintetében a jogosult az alkotótól eltérő személy is lehet, ezért különösen hangsúlyos, hogy ki tette meg a titokban tartással kapcsolatban az adott helyzetben általában elvárható megatartást, mert know-how esetében alapvetően ezt a személyt kell az üzleti titok jogosultjának tekinteni.
  • Az új törvény alapján az üzleti titokhoz fűződő jog egyértelműen forgalomképes. A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok jogátruházási szerződés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat (üzleti titok hasznosítási szerződés).
  1. Megújult szankciórendszer az üzleti titok megsértése esetére
  • Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. Az üzleti titok hasznosítása vagy felfedése akkor minősül jogszerűtlennek, ha ezt olyan személy valósítja meg, aki jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot, vagy jogosan szerezte meg, de a hasznosítás és titoktartás tekintetében az üzleti titok jogosultjával kötött megállapodásban foglaltakat túllépi.
  • Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén alkalmazandó szankciók köre egységesen az új törvényben található meg. A szankciók között megtalálhatók a Ptk. személyiségi jogi jogsértések esetén is alkalmazandó szankciói mint pl. a jogsértés abbahagyása, vagy a jogsértéstől való eltiltás, továbbá a versenytörvényből és a szellemi tulajdonjogokat védő törvényekből is ismerős jogkövetkezmények, mint pl. a jogsértő általi adatszolgáltatás az üzleti titkot sértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről, az üzleti titkot tartalmazó tárgyak, anyagok vagy adatállományok megsemmisítése, vagy a jogosult részére történő átadása. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet az egyéb szankcióktól függetlenül.
  • Az új törvény egy, a magyar jog számára ez idáig ismeretlen további jogkövetkezményt is bevezet: ez a pénzbeli ellentételezés. A bíróság akkor rendelheti el a pénzbeli ellentételezés megfizetését, ha
    • valamely személy jóhiszeműen jutott az üzleti titok birtokába, és csak később szerzett tudomást arról, hogy ehhez az információhoz olyan forrásokból jutott hozzá, amelyek jogsértőek,
    • a pénzbeli ellentételezés alkalmazását a jóhiszemű jogsértő kérelmezi,
    • a felróhatóságtól független egyéb szankció alkalmazása aránytalan sérelmet okozna az érintett személyeknek,
    • és a jogosult számára nyújtandó kompenzáció mértéke észszerűen kielégítőnek tűnik; ez legfeljebb az elmaradt hasznosítási díj mértékéig terjedhet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzbeli ellentételezés a jogosult egyéb, különösen kártérítési igényét nem érinti.

Az üzleti titok megsértése kapcsán fontos rögzíteni, hogy a gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek a munkavállalóik által, a munkájuk elvégzése során elkövetett jogsértésekért felelősek lehetnek. E kockázatok kizárására indokolt az üzleti titok megsértéséért való felelősséget a munkaszerződésben, vagy külön munkavállalói nyilatkozatban rendezni.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.
Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A CAFETERIA-RENDSZER VÁLTOZÁSAI

/in /by

A CAFETERIA-RENDSZER VÁLTOZÁSAI

 A CAFETERIA-RENDSZER 2019. JANUÁR 1-TŐL hatályba lépő módosításainak ÖSSZEFOGLALÓJA

Lezajlott az országgyűlésben az adótörvények zárószavazása, melynek keretében lényegében teljesen átalakították a cafeteria rendszerét. A döntés folyományaként a kedvező adózású béren kívüli juttatások köre jelentősen 2019-től jelentősen leszűkül, és a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású béren kívüli juttatási elem.

A cafeteria-rendszer átalakításával összefüggésben hírlevelünkben azt vizsgáljuk, hogy a munkajog szabályai alapján a béren kívüli juttatások megváltozott adóterhét a munkáltatók vagy a munkavállalók kötelesek-e viselni. A válasz részben attól is függ, hogy az adott cafeteria-elem nyújtásáról a munkaszerződés vagy más munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezik, így a lehetséges válaszokat ezen felosztás mentén tárgyaljuk.

  1. A munkaszerződés rendelkezik a növelt mértékű közterhet viselő béren kívüli juttatási elem nyújtásáról
  • Amennyiben a munkaszerződés maga rendelkezik például arról, hogy a munkavállalók Erzsébet-utalványt kapnak mint béren kívüli juttatást, a juttatás korábbi formájának fenntartása esetén az, hogy a magasabb mértékű adóterhet ki viseli, függ a juttatás nyújtásának megfogalmazásától.
  • Nevezetesen:

Ha a munkaszerződés szerint pl. bruttó 8.000,- Ft Erzsébet utalványra jogosult a munkavállaló, akkor ebből egyszerűen csak több közterhet fog ebből levonni a munkáltató, és kevesebbet kap nettóban a munkavállaló. Ha viszont a munkaszerződés szerint nettó 8.000,- Ft Erzsébet utalványra jogosult a munkavállaló, úgy munkaszerződés módosítás hiányában a munkavállaló továbbra is 8.000,- Ft Erzsébet utalványt kell, hogy kézhez kapjon, viszont jóval több közterhet kell a munkáltatónak ezután fizetnie (bérként adózik a juttatási elem).

  • Fontos rögzíteni, hogy amennyiben a munkáltató az immár magasabb közterhet viselő, munkaszerződésben nevesített béren kívüli juttatási elem nyújtása helyett más juttatást (SZÉP-kártya) kíván nyújtani, úgy a munkaszerződést módosítani kell, amihez szükséges a munkavállaló hozzájárulása is.
  1. Munkáltatói szabályzat vagy munkáltatói tájékoztató rendelkezik a növelt mértékű közterhet viselő béren kívüli juttatási elem nyújtásáról
  • Amennyiben munkáltatói szabályzat vagy tájékoztató rendelkezik valamely, immár növelt mértékű közterhet viselő cafeteria-elem juttatásáról, a munkáltató könnyebb helyzetben van, mert bizonyos keretek között egyoldalúan is módosíthatja a szabályzatot, így fennáll a lehetősége, hogy a munkáltató:
  1. egyoldalú döntéssel más juttatás nyújtásáról rendelkezzen, vagy
  2. a magasabb közterhet a munkavállalókra hárítsa, vagy
  3. eleve a cafeteria-juttatás rendszerét megszüntesse.
  • Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Munka Törvénykönyve 16. § (2) bekezdése alapján a munkáltatói szabályzatba foglalt kötelezettségvállalás a jogosult terhére akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha a munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. Ebből adódóan, amennyiben a munkáltató az egyes cafeteria-elemek közterhének módosulása miatt kívánja a szabályzatát a munkavállalók számára hátrányosan módosítani vagy azt vissza kívánja vonni, azt csak akkor teheti meg, ha előzetesen felméri, hogy hogyan hatna ki a működésére, költségvetésére a cafeteria-elemek bérként történő adózása, és ki tudja mutatni, hogy ez komoly károkat okoz a számára.

*

Összefoglalásképpen rögzíthető, hogy gondos mérlegelést és előkészítést kíván a kedvező adózású cafeteria-juttatások körének leszűkülésével összefüggésben a munkáltatók által elvégzendő adaptáció, amelynek során a jogi szempontok mellett a szociális és humánpolitikai szempontokat is fontos figyelembe venni.

 *

 A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

 Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A 2018. JANUÁR 1-TŐL HATÁLYOS ÚJ ADÓJOGI JOGSZABÁLY-VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA

/in /by

Jelen hírlevelünkben az alábbiakban összefoglaljuk, hogy 2018. január 1-től milyen fontosabb változásokkal / újításokkal kell számolni a (1) társasági adó; (2) az általános forgalmi adó; (3) a személyi jövedelemadó; (4) az illetékek; valamint a (5) kisvállalati adó vonatkozásában.

Emellett engedjék meg, hogy jelezzük, hogy 2018. január 1. napján lépett hatályba az új adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adózással kapcsolatos általános eljárási szabályokat összefoglaló adóigazgatási rendtartás is. Ezen jogszabályok elemzése terjedelmüknél fogva túlmutat jelen hírlevelünk keretein, ám kérésre készséggel adunk felvilágosítást ezek lényeges tartalmáról.

  1. TÁRSASÁGI ADÓ

Fejlesztési adókedvezmények

  • A Kkv-törvény értelmében kis- vagy középvállalkozásnak nem minősülő nagyvállalatok további két új jogcímen vehetnek igénybe fejlesztési adókedvezményt:
    • amennyiben jelenértéken 6 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg, vagy,
    • amennyiben jelenértéken 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtő beruházás valósul meg.
  • Az adókedvezmény csak olyan beruházásokra vonatkozik, amelyeket a közép-magyarországi régió támogatható településein valósítanak meg, illetve azt csak olyan beruházások esetén lehet igénybe venni, amelyek addig nem gyártott termékek gyártásának megkezdését, vagy új eljárási innovációt vonnak maguk után.
  • Ezen adókedvezmények igénybe vételes esetén is élnek azok a követelmények, hogy az igénybevételt követő négy adóévben a nagyvállalat legalább 50 fővel növelje a foglalkoztatottjainak számát, vagy legalább a minimálbér 300 szorosának megfelelő bérfejlesztésre kerüljön sor.
  • Igénybevételt tekintve, amennyiben munkahelyteremtő beruházás megvalósítása miatt vették igénybe a fejlesztési adókedvezményt, de a beruházás keretében újonnan létrehozott munkahely a betöltését követően megüresedik, a kötelező fenntartási időszak a betöltetlen időszakkal meghosszabbodik.
  • A fennálló adótartozás miatt indult végrehajtás-, vagy be nem jelentett alkalmazottak miatt kiszabott mulasztási bírság esetén csak az érintett adóévre vonatkozóan nem vehető igénybe adókedvezmény.

Egyéb változások

  • A Tao tv. módosítása a röplabdát is látvány-csapatsporttá minősíti, így ezen sportág szervezetei is igénybe vehetik a látvány-csapatsport támogatást.
  • január 1-től a 10%-ot el nem érő részesedéseket is lehet bejelentett részesedésként kezelni.
  • Korai fázisú vállalkozásként történő minősítésnek nem feltétele, hogy a vállalkozás legalább egy fő kutató-fejlesztőt foglalkoztasson;
  • Megváltoztak az ellenőrzött külföldi társaságok fogalmi elemei, amely alapján a külföldi vállalkozás abban az esetben lesz ellenőrzött külföldi társaság, ha abban az adózó több mint 50%-os részesedéssel rendelkezik az adott adóév többségében;
  • A módosítások újabb adókedvezményeket vezettek be az elektromos töltőállomások létrehozása és bérlakások építése eseteire.

 

  1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

ÁFA-kulcs csökkentések

  • További ÁFA-kulcs csökkenéseket vezettek be 2018. január 1-től, amelyek alapján a fogyasztási célú halak, a házi sertés vágási melléktermékek és belsőségek ÁFA kulcsa 27%-ról 5%-ra csökkent;
  • Az internet hozzáférési szolgáltatások és az éttermi szolgáltatások 18%-os ÁFA kulcsa is 5%-ra csökkent. Jelezzük, hogy a hálózati szolgáltatások nem minősülnek internet-hozzáférési szolgáltatásnak, így ezekre nem terjed ki a kedvezményes ÁFA kulcs
  • Az átmeneti rendelkezések értelmében a csökkentett adókulcsot azokban az esetekben lehet alkalmazni, amelyeknél az adó-megállapítás vagy a teljesítés időpontja 2018. január 1-re vagy azt követő időpontra esik.

 

  1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, TB

Munkáltatói adó-megállapítás megszűnése

  • Teljesen megszűnik a munkáltatói adó-megállapítás intézménye, így a munkavállaló ezen intézmény igénybevételével már nem teljesítheti adóbevallási kötelezettségét. Ezen változások a 2017-es adóévvel kapcsolatos bevalláskor kerülnek először alkalmazásra.

Egyéb változások

  • Közös tulajdon esetén a közös tulajdon tárgyával kapcsolatos, bizonylattal igazolt költség a teljes bevétellel szemben elszámolható és az így kapott bevételt kell elosztani a tulajdonostársak közös tulajdoni részesedésük arányában, illetve a tulajdonostársak így elosztott bevétel után adóznak. Ilyen esetekben nem releváns, hogy melyik tulajdonostárs nevére szól a bizonylat.
  • A módosítások értelmében a közeli hozzátartozók tulajdonában álló, vagy általuk lízingelt gépjárművek is bekerültek a költségelszámolásra jogosító gépjárművek körébe;
  • Változott a SZOCHO/EHO fizetésére kötelezett magánszemély részére megállapított személyi jövedelemadó alapja.
  • január 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke a korábbi 22% helyett 19,5% lett.
  • Egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7.110 forintról, illetve napi 237 forintról havi 7.320 forintra, illetve napi 244 forintra emelkedett.

 

  1. ILLETÉKEK

 Visszterhes vagyonátruházási illeték

 Lakáscsere esetén igénybe vehető illetékkedvezmény 2018. január 1-től abban az esetben is járhat, ha a magánszemély nem magánszemélytől szerezte csere jogcímén lakástulajdonát.

  • Amennyiben a magánszemély úgy szerez lakástulajdont, hogy másik lakástulajdonát a lakásvásárlást követő egy éven belül eladja és a szerzett lakás forgalmi értéke várhatóan kisebb lesz, mint az értékesítendő lakás, akkor az alapján kérhető az illetékkiszabási eljárás felfüggesztése, hogy az alacsonyabb forgalmi értékű lakástulajdon-szerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
  • Az adóalanyok helyi adófizetési kötelezettségükkel kapcsolatban előre benyújthatják adóbevallásukat, illetve előre is teljesíthetnek befizetést;
  • Az adóbevallásokat helyi jogszabályalkotás hiányában is be lehet nyújtani elektronikus úton;
  • Módosultak az IFRS szerinti beszámolót készítő adóalanyok nettó árbevételének számítási szabályai.

 

  1. KISVÁLLALATI ADÓ

Kisvállalati adókulcs változása

  • A kisvállalati adó mértéke 13%-ra csökken.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.