A 2019. ÉVI ADÓJOGI JOGSZABÁLY-VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA

Összefoglalónk – tekintettel a számtalan részletszabályra – csak a leglényegesebb módosításokat tartalmazza. A részletszabályok elemzése túlmutat jelen hírlevelünk keretein, ám kérésére készséggel adunk felvilágosítást ezek lényeges tartalmáról.

  1. TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adózásban a leglényegesebb változás, hogy – a csoportos áfa alanyisághoz hasonlóan – bevezetésre kerül a csoportos társasági adóalanyiság intézményrendszere.

Ennek legfontosabb feltételei:

  • a csoportban részt venni kívánó adózók közötti legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony,
  • azonos számviteli rendszer,
  • azonos mérlegfordulónap és
  • azonos könyvvezetési pénznem.

Az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy az adóévben negatív adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapja akár 50%-ig beszámítható a pozitív adóalappal rendelkező tagok adóalapjával szemben, ami jelentős adómegtakarítást eredményezhet.

A csoportos adóalanyiság létrehozását első alkalommal 2019. január 1. és január 15. között kell kérelmezni; ebben gyorsan kell lépni, mert a határidő jogvesztő.

Az új kamatlevonás-korlátozási szabályok alapján a kamatlevonás tekintetében maximum a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény 30%-át vagy 939.810.000 forintot elérő nettó finanszírozási költségek elismertek. A ki nem használt kamatlevonási kapacitás egyes esetekben a következő évek adóalapját csökkentheti.

Az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés alóli mentesítés csak aktív jellegű szolgáltatási tevékenységre vonatkozik a jövőben és a tőzsdei társaságok automatikus mentesítése is megszűnik.

A látvány-csapatsportok támogatásának jogcíme kiegészül a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás lehetőségével.

  1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

A törvényjavaslat lehetővé tenné a személygépkocsi bérleti díjának levonásánál 50%-os hányad automatikus alkalmazását, amennyiben a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják. Ha a magasabb hányadú üzleti célú felhasználás igazolt, ennek megfelelő levonási hányad is alkalmazható.

  1. január 1-től az új lakóingatlanok értékesítésének áfakulcsa ismét 27%-ra emelkedik. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy az 5%-os áfa kulcsot azon lakóingatlanok értékesítésénél lehet még alkalmazni, amelyeknél – többek között – 2018. november 2. előtt az építési engedélyt már megkapták vagy az egyszerű bejelentést ezen időpont előtt megtették.

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár a jelenlegi 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. Így az alanyi mentesség és a KATA választási értékhatára azonos.

A törvény szabályozza az egycélú utalványok átruházásával kapcsolatos adózást. Kiemelendő, hogy az ingyenes átruházás után is adófizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben az utalvány beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt adólevonási jog illette meg.

  1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

 A legjelentősebb változás, hogy a K+F tevékenységben résztvevő munkavállalók utáni szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény feltételrendszere jelentősen szélesebb körben alkalmazható.

Az Új Szocho tv. szerint, ha a vállalkozás alap vagy főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan saját tevékenységi körben K+F tevékenységet végez, akkor a K+F tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltségre számított szocho 50%-a adókedvezményként érvényesíthető. Az így figyelembe vett bérköltség – természetesen – a társasági adóalap csökkentésére már nem elszámolható

2019. január 1-jétől a kifizető (munkáltató) által kötött, egyéni és csoportos kockázati biztosítás díja adóköteles lesz. Csoportos biztosítás esetén a biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része az adóköteles biztosítási díj. Ahol nem lehet a fenti arányosítással megállapítani az egyes magánszemélyekre jutó részt, a biztosítások díja egyes meghatározott juttatásként, kifizetői adózás mellett lesz adóköteles.

2019-től az önkéntes kölcsönös pénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulás és munkáltatói adomány munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülne, melyek után a munkáltatói támogatás (bruttó) összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket a munkáltatónak le kell vonnia. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, egyéb jövedelemként adóköteles célzott szolgáltatás esetében nincs adóelőleg, az adót a bevallási határidőig kell megfizetni.

A lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás adómentessége megszűnik, de továbbra sem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor, ha a munkáltató adott feltételek szerint nyújt munkavállalójának lakáscélra kölcsönt.

  1. KISVÁLLALATI ADÓ (KATA, KIVA)

A KIVA alá történő bejelentkezés várható bevételre, mérlegfőösszegre vonatkozó előírása 2018. december 1. napjától 500 millió forintról 1 milliárd forintra változott.

Abban az esetben, ha az adózó a társasági adó hatálya alól tér át a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá, akkor – 2018. november 24-e óta – a társasági adóalanyiság időszaka alatt az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján kiszámlázott összeg kizárólag társasági adóalapot képez, a teljesítés időpontjától függetlenül.

*

 A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

 Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.