Az új, 2025. elején hatályba lépő 2024. évi LXIX. törvény („Kiberbiztonsági Törvény”) az egy évvel korábban hatályba lépett, ugyanezt a tárgykört szabályozó 2023. évi XXIII. törvényt váltotta fel, jelentős módosításokat eszközölve a magyarországi kiberbiztonságra vonatkozó szabályozásban.

A Kiberbiztonsági Törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően minden jogi személy, illetve jogi személyiségnek nem minősülő szervezet alanya lehet a Kiberbiztonsági Törvény által meghatározott kötelezettségeknek. Minden egyes jogi személy esetében az adott jogi személy vezető tisztségviselőinek a felelőssége annak azonosítása, hogy az adott jogi személy a Kiberbiztonsági Törvény hatálya alá tartozik-e. Amennyiben erre a kérdésre a válasz igen, akkor az adott jogi személy vezető tisztségviselőinek a felelőssége annak megállapítása is, hogy a törvény alapján a szervezet „alapvető” vagy „fontos” szervezetnek minősül-e.

Az alapvető szervezetek közé tartoznak különösen:

1. az egyes többségi állami befolyás alatt álló nagyobb gazdálkodó szervezetek,
2. az olyan jogi személyek, amelyek az általuk nyújtott szolgáltatások alapján az állam, a társadalom és a gazdaság működése szempontjából kritikus fontosságúnak tekinthetők, továbbá
3. méretüktől függetlenül a minősített bizalmi szolgáltatók (ezen szolgáltatók digitális tanúsítványokat nyújtanak és őriznek meg, amelyek lehetővé teszi az elektronikus aláírások létrehozását és érvényesítését) és a legfelső szintű domainnév-nyilvántartók,
4. a DNS-szolgáltatók, valamint
5. azon jogi személyek is, amelyek a Kiberbiztonsági Törvény 2. számú melléklete szerinti tevékenységet (például szolgáltatásnyújtás villamos energia, tömegközlekedés vagy víziközmű szolgáltatás alágazatban) végeznek – és legalább középvállalkozásnak minősülnek.

A törvény által „fontos” kategóriába sorolt szervezetek közé tartoznak azok a jogi személyek, amelyek:

1. olyan kiemelten kockázatos vagy kockázatos ágazatokban működő szolgáltatóknak és szervezeteknek minősülnek, melyek szolgáltatási zavara jelentős hatással lehet a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségre,
2. alapvető vagy fontos szervezet számára adatkezelést végeznek, továbbá
3. a Kiberbiztonsági Törvény 3. számú melléklete szerinti tevékenységet végeznek (például élelmiszerelőállítás, hulladékgazdálkodás, vagy vegyszerelőállítás ágazatban).

Az érintett „alapvető” minősítésű szervezeteknek, illetve „fontos” minősítésű szervezeteknek bejelentést kell tenniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: „Hatóság”) részére és kérelmezniük kell, hogy a Hatóság vegye nyilvántartásba őket. Azon szervezeteknek, amelyeket a Hatóság már az előző kiberbiztonsági törvény alapján nyilvántartásba vett még 2024-ben, nem kell új bejelentést tenniük. Minden, a Hatóság nyilvántartásában szereplő szervezetnek kötelessége volt azonban 2025. február 15-ig bejelenteni a Hatóság számára azon európai uniós tagállamok listáját, amelyben a szervezet szolgáltatásokat nyújt.

A Kiberbiztonsági Törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek az általuk kezelt adatokra vonatkozóan adatosztályozási kötelezettsége is van, továbbá az általa alkalmazott elektronikus információs rendszereket köteles biztonsági osztályba sorolni az adott információs rendszer, valamint az abban kezelt adatok és az azzal nyújtott szolgáltatások kockázatokkal arányos védelmének biztosítása érdekében.

Minden olyan szervezet, amely a Kiberbiztonsági Törvény hatálya alá tartozik, köteles a nyilvántartásba vételét követő 120 napon belül egy, a Hatóság nyilvántartásában szereplő kiberbiztonsági auditorral megállapodást kötni. Amennyiben az érintett szervezet már 2025. január 1-e előtt megkezdte működését, akkor az első kiberbiztonsági auditot 2025. december 31-ig kell elvégeznie. Egy, a működését később megkezdő érintett szervezet a nyilvántartásba vételét követő 2 éven belül köteles kiberbiztonsági auditot lefolytatni. A kiberbiztonsági auditot kétévente meg kell ismételni.

A jogszabályban foglalt kötelezettségek be nem tartása esetén a Hatóság jogosult az alábbi szankciókat alkalmazni a mulasztást elkövető érintett szervezettel szemben:

• először a Hatóság figyelmeztetésben részesíti a jogszabálysértő szervezetet és határidőt tűz a hiányosságok megszüntetésére,
• de akár a szervezet költségére információbiztonsági felügyelőt is jogosult kirendelni,
• amennyiben az említett intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor a Hatóság jogosult pénzbírságot is kiszabni.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

1. A tranzakciós illeték mértéke 2024. augusztus elsejével megváltozott

A tranzakciós illeték azt az illetékfajtát jelöli, amelyet a bankok és egyéb pénzügyi intézmények fizetnek meg az állam részére a náluk bekövetkező pénzmozgások után. Tekintettel arra, hogy ezt az illetéket a bankok rendszerint áthárítják az ügyfeleikre, ez az illeték végső soron az ügyfeleket terheli. A tranzakciós illeték mértékét az határozza meg, hogy milyen tranzakció után kell azt leróni.

2024. augusztus 1. napjával a készpénzfelvétel után fizetendő tranzakciós illeték 0,6 százalékról a felvett összeg 0,9 százalékára módosult, összeghatártól függetlenül. Hasonlóképp emelkedett a banki átutalások után fizetendő tranzakciós illeték is, amelynek mértéke 0,3 %-ról 0,45%-ra változott, azonban ez fizetési műveletenként nem haladhatja meg a 20.000 forintot. Az említettekkel együtt az értékpapírügyletek utáni tranzakciós illeték mértéke is emelkedett 50 %-kal, és a korábbi 0,3 % helyett már 0,45 %-ot kell ügyletenként leróni, azonban a megfizetendő összeg ezesetben sem haladhatja meg vételenként a 20.000 forintot.

2. 2024. október elsején érkezik a konverziós illeték

2024. október 1. napjától fogva, amennyiben egy ügylet során különböző pénznemek közötti átváltásra is sor kerül, akkor a 0,45 %-os általános tranzakciós illetéken felül további 0,45 %- os konverziós illetéket is le kell róni. A tranzakciónként megfizetendő összesen 0,9 %-os illeték összege azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 20.000 forintot.

3. 2024. augusztus elsejétől emelkedtek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiszabható mulasztási bírságok

Augusztus 1. napjától fogva az adókötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása miatt a Nemzeti Adóés Vámhivatal által általánosan kiszabható mulasztási bírság összege a természetes személy adózók esetében 200.000 forintról 400.000 forintra, nem természetes személy adózók esetében pedig 500.000 forintról 1.000.000 forintra emelkedik. Hasonlóképpen 1.000.000 forintról 2.000.000 forintra nő a be nem jelentett munkaerő foglalkoztatásáért kiszabható bírság összege, ahogyan a számlaadási vagy iratmegőrzési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság összegének felső határa is a korábbi 1.000.000 forintról 2.000.000 forintra emelkedik.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

I. AZ ÁFA SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSA

1. Az ÁFA törvénybe beiktatásra kerültek a kötelezően visszaváltási díjas, de nem újra használható termékek körében alkalmazandó új szabályok. A hulladékról szóló törvény felhatalmazása alapján kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany köteles visszaváltási díjat felszámítani, és az után adót fizetni, amennyiben a termék nem kerül visszaváltásra.

II. AZ ADÓZÁS RENDJE ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS RENDTARTÁSA

1. Az adózás rendjéről szóló törvény és az ÁFA törvény változásainál fogva, 2024. július 15-től az online pénztárgépeket fokozatosan az elektronikus nyugta kiadására is alkalmas egyéb technikai eszközre kell cserélni.
2. Az adózás rendjéről szóló törvény 2023. szeptember 13. óta hatályos állapota szerint, ha az ÁFA-bevalláshoz kapcsolódó közösségi összesítő nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségnek és a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségnek az adózó a törvényi határidőtől számított 180 napon belül, a NAV felszólítása ellenére sem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül. A korábbi állapothoz képest beállt változás, hogy a kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő eddig 365 nap volt.

III. VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓBAN

1. Változnak a veszteségelhatárolás szabályai: a 2024-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és az adóalapnál érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó 2023. július15-től időkorlát nélkül írhatja le a korábban 2030. december 31. napjával záródó határidő helyett, ugyanakkor a tárgyévi adóalap maximum 50%-os felhasználási korlátja továbbra is érvényben marad.
2. Adóalap-növelő tételt kell alkalmazni, ha az adózó olyan külföldi személynek, vagy telephelynek fizet jogdíjat, kamatot, amelynek az illetősége adózási „feketelistán” szerepelő államok valamelyikében található, vagy a 9%-os magyar társasági adókulcsnál alacsonyabb társasági adókulcs vonatkozik rá.
3. A kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozóan adókedvezmény kerül bevezetésre. Az adókedvezményt alapkutatási, kísérleti fejlesztés tevékenységére, valamit ezekhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre lehet alkalmazni. A kedvezmény mértéke az elszámolt költség maximum 10%-a.
4. További társasági adókedvezmény kerül bevezetésre a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházások után fizetendő adó tekintetében. Az adókedvezmény igénybevételi periódusa 6 adóév, amelynek első éve az adózó választása szerint vagy az üzembe helyezés éve, vagy az azt követő adóév lehet. A támogatás intenzitása az összes állami támogatással együttesen a beruházás elszámolható költségének 30, illetve 45 százaléka régiótól függően, de legfeljebb 30 millió euró.
5. A kapcsolt vállalkozás definíciója pontosításra kerül: bizonyos esetekben eddig is elegendő volt a 25 százalék részesedés vagy jogosultság a kapcsolt jelleg megállapításához, viszont ez csak a közvetlen anya-leányvállalat viszonyban lévő vállalkozások esetében volt alkalmazható. A módosítás ezt kiterjeszti, és a testvérvállalatok között is lehetővé teszi azt, hogy a 25%-os részesedés már kapcsolt vállalkozást eredményezzen.

IV. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés

1. A globális minimumadóhoz kacsolódóan a kiegészítő adókötelezettség alanyaivá válhatnak a globális nagyvállalatok magyar illetőséggel rendelkező leányvállalatai, fióktelepei és telephelyei, amely adókötelezettségnek az érintett alanyok eredménykimutatásában is tükröződnie kell. Olyan vállalatcsoportok tartoznak ide, amelyeknek az adóévet megelőző négy évből legalább kettőben a végső anyavállalati konszolidált beszámoló szerinti éves bevétele eléri, avagy meghaladja a 750 millió eurót.
2. A vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályai körében – az uniós szabályokkal összhangban – az érintett vállalatokra új adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkoznak, amelynek szabályait a számviteli törvény tartalmazza majd.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A magyar kormány a késedelmi kamat mértékére vonatkozóan új szabályozást vezetett be, melyet a 2022. november 10. napján hatályba lépett kormányrendelet tartalmaz.

A késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza.  A felek eltérő rendelkezésének hiányában alkalmazandó szabályok szerint a vállalkozások között kötött szerződésekre vonatkozó késedelmi kamat mértéke – a tartozás pénznemétől függően – a következőképpen alakulhat:

1. a késedelmi kamat mértéke megegyezik a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékével, vagy
2. idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékével egyezik meg a késedelmi kamat mértéke, vagy
3. a pénzpiaci kamat nyolc százalékponttal növelt értékével egyezik meg a késedelmi kamat mértéke abban az esetben, ha az idegen pénznemre vonatkozóan nincsen jegybank által meghatározott alapkamat.

Gyakori eset, hogy a piaci szereplők a köztük fennálló viszonyban meghatározott mértékű késedelmi kamatot kötnek ki, gyakran találkozunk a jegybanki alapkamat kétszeresének kikötésével.

A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott, késedelemmel érintett időszak teljes idejére, tehát, ha a késedelem több naptári féléven keresztül fennáll, akkor a kamat mértéke félévenként változhat – az alapkamat változásától függően – a késedelmes időszak tartama alatt.  A késedelmi kamat akkor is felszámolható, ha a követelés kamatmentes.

A fentiekhez képest a november 10-én hatályba lépett új kormányrendelet maximalizálja az érvényesíthető késedelmi kamat mértékét. A rendelet kimondja, hogy a késedelmi kamatkövetelés – függetlenül attól, hogy az jogszabályon, vagy a felek egyedi megállapodásán alapul – legfeljebb 25%-os lehet, a kamat 25%-ot meghaladó részét úgy kell tekinteni, mintha a felek, vagy az irányadó jogszabályok ki sem kötötték volna. Ha tehát például a jegybanki alapkamat további növekedése miatt a jogszabályban meghatározott késedelmi kamat mértéke (a + 8%-os növekményre tekintettel) meghaladná a 25%-ot, vagy a felek szerződésben meghatározott késedelmi kamatszámítási szabályai miatt lépné át a késedelmi kamat mértéke a 25 %-ot, a késedelmi kamat akkor is csak 25%-os mértékig lesz érvényesíthető.

Kiemeljük, hogy a vonatkozó kormányrendelet csak ideiglenes hatállyal rendelkezik, csak a veszélyhelyzet fennállása alatt alkalmazható. A jelenlegi szabályozás szerint a veszélyhelyzet 2022. december 1. napjáig áll fenn, így a kamatfizetésre vonatkozó korlátozás is csak eddig az időpontig lesz hatályos, ha az Országgyűlés a veszélyhelyzet időtartamát nem hosszabbítja meg.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A járványhelyzet következtében korlátozott módon állnak rendelkezésünkre a különböző utazási lehetőségek, és a járványvédelmi korlátozások hátráltatják az üzleti élet lendületét. A probléma áthidalásához az elektronikus aláírás érdemi segítséget nyújthat. Használata megkönnyítheti a mindennapi üzleti életet, azonban az aláírás érvényességének szigorú feltételei vannak, hiszen az aláírás technikailag nem személyhez kötött, így különösen fontos annak bizonyíthatósága, hogy az adott elektronikus aláírást valóban az arra jogosult személy helyezte el az elektronikus iraton.

1. ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS HITELESSÉGE JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN

Az egységes európai uniós szabályozás (i) az elektronikus aláírás, (ii) a fokozott biztonságú elektronikus aláírás, és (iii) a minősített elektronikus aláírás lehetőségét határozza meg. A három kategória az elektronikus aláírás különböző biztonsági fokozatát jelenti, amelyekhez különböző bizonyító erő tartozik. Így a minősített elektronikus aláírással ellátott okirat során a bíróságok vélelmezik, hogy a dokumentumot az aláírásban nevesített személy írta alá, míg az egyszerű elektronikus aláírás használatával aláírt dokumentum csak írásba foglaltnak minősül, de nem társul hozzá a teljes bizonyító erejű magánokirat joghatása. A differenciáltság indoka a különböző szituációkban való használhatóság; például egy szervezeten belüli nyilatkozat kiadásához a fokozott biztonságú elektronikus aláírás is megfelelőnek bizonyulhat, ám harmadik személyek irányába szükség lehet a minősített elektronikus aláírás használatára.

Ahhoz, hogy egy gazdasági társaság nevében a társaság vezető tisztségviselője cégszerűen, elektronikusan is aláírhasson, főszabály szerint minősített elektronikus aláírásra van szükség.

Az elektronikus aláírással történő cégjegyzési jog cégjegyzékben történő rögzítéséhez a jelenlegi jogszabályok alapján elektronikus aláírási címpéldány elkészíttetésére van szükség, melyet csak közjegyző készíthet. Ennek alapján a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazhatja a cégjegyzésre jogosult elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is, amely igazolja, hogy az adott tanúsítvány cégszerű elektronikus aláírás. Amennyiben az adott személy elektronikus aláírása a cégjegyzékben is feltüntetésre kerül, úgy az aláírás cégszerűségét önmagában a társaság cégkivonata tanúsítja, további igazolásra sem magyar, sem külföldi fél felé nincs szükség.

Az egységes európai uniós szabályozás keretében egy konkrét nyilvántartás tartalmazza azokat a bizalmi szolgáltatókat, amelyeket a tagállamok kölcsönösen elismernek a határokon átnyúló hitelesítés céljából; tehát a magyarországi cégeljárás során akár más tagállami jog alá tartozó bizalmi szolgáltató által biztosított minősített elektronikus aláírás is használható. A bizalmi szolgáltatókról szóló lista a https://webgate.ec.europa.eu/tl-browser/#/ elérési címen hozzáférhető. Magyarországon jelenleg három szolgáltató biztosít minősített elektronikus aláírást, ezek a NISZ Zrt., a Netlock Kft., és a Microsec Zrt.

Az elektronikus cégjegyzési jog cégbírósági bejegyzéséhez három lépésre van szükség: 1. szerződéskötés a megfelelő szolgáltatóval; 2. közjegyző előtt hitelesített elektronikus aláírási címpéldány elkészítése; és 3. cégbírósági változásbejegyzési eljárás lefolytatása.

Fontos kiemelni, hogy a megfelelő biztonságú elektronikus aláírás abban az esetben is cégszerű, ha az a cégjegyzékben nincsen bejegyezve, azonban ebben az esetben a cégszerűség bizonyítására külön szükség lehet.

2. ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS HITELESSÉGE MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN

A fentieken túl a minősített elektronikus aláírás (illetve adott esetben cégbírósági bejelentés) fontos alternatíváját képezi az az esetkör, amikor a szerződő felek egymás közti szerződésükben rögzítik, vagy egy üzleti szereplő a szerződéskötéseihez használt általános szerződési feltételekben rögzíti az elektronikus aláírás hitelességének feltételeit. Ennek alapján olyan elektronikus aláírási forma is felruházható az elektronikus cégjegyzésnek megfelelő bizonyító erővel, ami egyébként az elektronikus aláírás cégkivonatban való rögzítésére nem lenne alkalmas. Amennyiben az elektronikus aláírás használata ilyen módon papír alapú szerződésben rögzítésre kerül, úgy ezt követően az elektronikus aláírás bizonyító erejét a bíróságok is el kell, hogy ismerjék az érintett felek közti viszonylatban, így az elektronikusan aláírt későbbi iratok hitelesek és jogi kötőerővel bírnak.

Az elektronikus aláírás, illetve cégjegyzés lehetősége nagyban megkönnyíti a járványhelyzet következtében kialakult helyhez kötött ügykezelést és a fennakadás nélküli ügymenetet.

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen az elektronikus aláírásra vonatkozó cégeljárás, a vonatkozó szerződéses klauzulák elkészítése, illetve bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.