A CAFETERIA-RENDSZER VÁLTOZÁSAI

A CAFETERIA-RENDSZER VÁLTOZÁSAI

 A CAFETERIA-RENDSZER 2019. JANUÁR 1-TŐL hatályba lépő módosításainak ÖSSZEFOGLALÓJA

Lezajlott az országgyűlésben az adótörvények zárószavazása, melynek keretében lényegében teljesen átalakították a cafeteria rendszerét. A döntés folyományaként a kedvező adózású béren kívüli juttatások köre jelentősen 2019-től jelentősen leszűkül, és a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású béren kívüli juttatási elem.

A cafeteria-rendszer átalakításával összefüggésben hírlevelünkben azt vizsgáljuk, hogy a munkajog szabályai alapján a béren kívüli juttatások megváltozott adóterhét a munkáltatók vagy a munkavállalók kötelesek-e viselni. A válasz részben attól is függ, hogy az adott cafeteria-elem nyújtásáról a munkaszerződés vagy más munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezik, így a lehetséges válaszokat ezen felosztás mentén tárgyaljuk.

  1. A munkaszerződés rendelkezik a növelt mértékű közterhet viselő béren kívüli juttatási elem nyújtásáról
  • Amennyiben a munkaszerződés maga rendelkezik például arról, hogy a munkavállalók Erzsébet-utalványt kapnak mint béren kívüli juttatást, a juttatás korábbi formájának fenntartása esetén az, hogy a magasabb mértékű adóterhet ki viseli, függ a juttatás nyújtásának megfogalmazásától.
  • Nevezetesen:

Ha a munkaszerződés szerint pl. bruttó 8.000,- Ft Erzsébet utalványra jogosult a munkavállaló, akkor ebből egyszerűen csak több közterhet fog ebből levonni a munkáltató, és kevesebbet kap nettóban a munkavállaló. Ha viszont a munkaszerződés szerint nettó 8.000,- Ft Erzsébet utalványra jogosult a munkavállaló, úgy munkaszerződés módosítás hiányában a munkavállaló továbbra is 8.000,- Ft Erzsébet utalványt kell, hogy kézhez kapjon, viszont jóval több közterhet kell a munkáltatónak ezután fizetnie (bérként adózik a juttatási elem).

  • Fontos rögzíteni, hogy amennyiben a munkáltató az immár magasabb közterhet viselő, munkaszerződésben nevesített béren kívüli juttatási elem nyújtása helyett más juttatást (SZÉP-kártya) kíván nyújtani, úgy a munkaszerződést módosítani kell, amihez szükséges a munkavállaló hozzájárulása is.
  1. Munkáltatói szabályzat vagy munkáltatói tájékoztató rendelkezik a növelt mértékű közterhet viselő béren kívüli juttatási elem nyújtásáról
  • Amennyiben munkáltatói szabályzat vagy tájékoztató rendelkezik valamely, immár növelt mértékű közterhet viselő cafeteria-elem juttatásáról, a munkáltató könnyebb helyzetben van, mert bizonyos keretek között egyoldalúan is módosíthatja a szabályzatot, így fennáll a lehetősége, hogy a munkáltató:
  1. egyoldalú döntéssel más juttatás nyújtásáról rendelkezzen, vagy
  2. a magasabb közterhet a munkavállalókra hárítsa, vagy
  3. eleve a cafeteria-juttatás rendszerét megszüntesse.
  • Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Munka Törvénykönyve 16. § (2) bekezdése alapján a munkáltatói szabályzatba foglalt kötelezettségvállalás a jogosult terhére akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha a munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. Ebből adódóan, amennyiben a munkáltató az egyes cafeteria-elemek közterhének módosulása miatt kívánja a szabályzatát a munkavállalók számára hátrányosan módosítani vagy azt vissza kívánja vonni, azt csak akkor teheti meg, ha előzetesen felméri, hogy hogyan hatna ki a működésére, költségvetésére a cafeteria-elemek bérként történő adózása, és ki tudja mutatni, hogy ez komoly károkat okoz a számára.

*

Összefoglalásképpen rögzíthető, hogy gondos mérlegelést és előkészítést kíván a kedvező adózású cafeteria-juttatások körének leszűkülésével összefüggésben a munkáltatók által elvégzendő adaptáció, amelynek során a jogi szempontok mellett a szociális és humánpolitikai szempontokat is fontos figyelembe venni.

 *

 A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

 Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.