AZ ÜZLETI TITOK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI

Az innováció hatalmas lendületet adhat egy vállalkozásnak, bármilyen téren is tevékenykedik az. Ha az Ön vállalatához bekopogna egy öltönyös fiatalember, hogy három kiváló ötlete van cége felvirágoztatására, merne élni a lehetőséggel? Tudja mi lehet a következménye annak, ha egy új ötletről, vagy technológiáról kiderül, hogy azt más korábban kezdte alkalmazni? Vajon elegendő-e ilyen esetben arra hivatkozni, hogy nem tudott arról, hogy egy adott technológia eredetileg egy másik cég üzleti titkát érinti?
Az üzleti titokkal kapcsolatos magyar és európai uniós jog folyamatosan fejlődik annak érdekében, hogy megfelelő, és a jóhiszeműen eljáró gazdasági szereplők érdekeit védő válaszokat tudjon adni ezekre az újszerű, állandóan változó kihívásokra. Hírlevelünkben a nemrégiben hatályba lépett magyar jogszabály újdonságait ismertetjük.

1. Az üzleti titok fogalmában rejlő újdonságok

• Az Európai Uniós szabályozás implementációja körében létrehozott új magyar törvény szerint üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – vagyis nem közismert vagy az érintettek számára nem könnyen hozzáférhető, ennélfogva vagyoni értékkel bíró – olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Az új törvényi meghatározás tehát az üzleti titok fogalmát egyrészt kiegészíti az információ titkos jellegével, másfelől kiemeli annak vagyoni értékkel bíró jellegét.
• A törvény az üzleti titok speciális fajtájaként nevesíti a védett ismeretet (know-how-t), így arra az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozás teljes egészében kiterjed. Olyan üzleti titkok tekintendők know-how-nak, melyek azonosításra alkalmas módon rögzített műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretet, megoldást, tapasztalatot vagy ezek összeállítását tartalmazzák. A védett ismeret (know-how) tekintetében a jogosult az alkotótól eltérő személy is lehet, ezért különösen hangsúlyos, hogy ki tette meg a titokban tartással kapcsolatban az adott helyzetben általában elvárható megatartást, mert know-how esetében alapvetően ezt a személyt kell az üzleti titok jogosultjának tekinteni.
• Az új törvény alapján az üzleti titokhoz fűződő jog egyértelműen forgalomképes. A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok jogátruházási szerződés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat (üzleti titok hasznosítási szerződés).

2. Megújult szankciórendszer az üzleti titok megsértése esetére

• Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. Az üzleti titok hasznosítása vagy felfedése akkor minősül jogszerűtlennek, ha ezt olyan személy valósítja meg, aki jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot, vagy jogosan szerezte meg, de a hasznosítás és titoktartás tekintetében az üzleti titok jogosultjával kötött megállapodásban foglaltakat túllépi.
• Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén alkalmazandó szankciók köre egységesen az új törvényben található meg. A szankciók között megtalálhatók a Ptk. személyiségi jogi jogsértések esetén is alkalmazandó szankciói mint pl. a jogsértés abbahagyása, vagy a jogsértéstől való eltiltás, továbbá a versenytörvényből és a szellemi tulajdonjogokat védő törvényekből is ismerős jogkövetkezmények, mint pl. a jogsértő általi adatszolgáltatás az üzleti titkot sértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről, az üzleti titkot tartalmazó tárgyak, anyagok vagy adatállományok megsemmisítése, vagy a jogosult részére történő átadása. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet az egyéb szankcióktól függetlenül.
• Az új törvény egy, a magyar jog számára ez idáig ismeretlen további jogkövetkezményt is bevezet: ez a pénzbeli ellentételezés. A bíróság akkor rendelheti el a pénzbeli ellentételezés megfizetését, ha
  • valamely személy jóhiszeműen jutott az üzleti titok birtokába, és csak később szerzett tudomást arról, hogy ehhez az információhoz olyan forrásokból jutott hozzá, amelyek jogsértőek,
  • a pénzbeli ellentételezés alkalmazását a jóhiszemű jogsértő kérelmezi,
  • a felróhatóságtól független egyéb szankció alkalmazása aránytalan sérelmet okozna az érintett személyeknek,
  • és a jogosult számára nyújtandó kompenzáció mértéke észszerűen kielégítőnek tűnik; ez legfeljebb az elmaradt hasznosítási díj mértékéig terjedhet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzbeli ellentételezés a jogosult egyéb, különösen kártérítési igényét nem érinti.

Az üzleti titok megsértése kapcsán fontos rögzíteni, hogy a gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek a munkavállalóik által, a munkájuk elvégzése során elkövetett jogsértésekért felelősek lehetnek. E kockázatok kizárására indokolt az üzleti titok megsértéséért való felelősséget a munkaszerződésben, vagy külön munkavállalói nyilatkozatban rendezni.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.
Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.