A Munka Törvénykönyvének az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos módosításai

E cikkünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: az „Mt.”) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: a „Ptk.”) hatálybalépésével kapcsolatos legutóbbi módosításait foglalja össze.

 

1. Általános magatartási követelmények

Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben a jogalkotó az Mt.-ben felvázolt, a munkaviszony során alkalmazandó alapelveket és magatartási követelményeket az új Ptk. szabályozásához igazította.

A módosítás az új Ptk. bevezető rendelkezéseivel összefüggésben kiegészíti az Mt. általános magatartási követelmények alcímét a felróhatóságra vonatkozó rendelkezésekkel, vagyis (i) a munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható; (ii) saját felróható magatartására senki nem hivatkozhat előnyök szerzése végett; és (iii) másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga is felróhatóan járt el.

Az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban továbbra is a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni a munkaviszonyok során, és ezt az Mt. pontosítja annyival, hogy a jóhiszeműség és tisztesség követelményét megsérti az is „akinek a joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amiben a másik fél okkal bízhatott.”

Az Mt. 7. §-a joggal való visszaélés kapcsán kiegészül azzal, hogy ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Ennek a rendelkezésnek például a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó igazolások kiadásának elmulasztása esetén lehet különös jelentősége.

2. Személyiségi jogok védelme

Az új Ptk. terminológiai változtatását átvéve az Mt. a korábbi személyhez fűződő jogok elnevezés helyett a személyiségi jogok fogalmat használja. Jelentős változás az is, hogy a személyiségi jogok védelmére az új Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az új Ptk.-nak – a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként bevezetett – sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai lesznek az irányadók, azaz a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is az Mt.-ben szabályozottaknak megfelelően korlátozott.

3. Jognyilatkozatok

Jelentős változásokon estek azon szabályok, amelyek a jognyilatkozatok alaki kötöttségére vonatkoznak.

A módosítás értelmében írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot:

1. a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor;
2. b) ha a következők tekintetében azt a helyben szokásos és általánosan ismert módon közzéteszik: (i) munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározása, a (ii) munkaidő-beosztás meghatározása, (iii) a rendkívüli munkaidő elrendelése, (iv) ügyelet és készenlét elrendelése, azok tartamának meghatározása (v) a teljesítménykövetelmény és teljesítménybér tényező közlése és (vi) behívás alapján történő munkavégzés esetén a munkavégzése időpontjának közlése.

Az írásbeli nyilatkozat akkor lesz közöltnek tekinthető, ha azt a címzettnek, vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteendő jognyilatkozatok esetén, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

Fontos változtatás még, hogy amennyiben a jognyilatkozat munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszűntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul, akkor a cselekvőképességükben a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállalók mellett a fiatal munkavállalók jognyilatkozatának érvényességéhez is szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása.

4. Érvénytelenséget érintő módosítások

Az Mt. módosítás következtében a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző megállapodások is semmisnek minősülnek.  A módosítás a tévedés miatti megtámadási jog tekintetében egyértelművé teszi, hogy mi tekinthető lényeges körülményre vonatkozó tévedésnek. Mivel a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben való egyetértése szükséges, lényegesnek is csak az olyan tévedés minősülhet, amely ismeretében a fél az adott tartalommal nem kötötte volna meg a szerződést. A módosítás következtében kizárt a tévedés miatti megtámadás joga abban az esetben, ha a fél a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

5. Szülési szabadság

A 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való még teljesebb megfelelés érdekében rögzítésre kerül, hogy az anya az egybefüggő 24 hét szülési szabadságból két hetet köteles igénybe venni.

6. Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Kiegészülnek a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a munkaviszony helyreállítására vonatkozó szabályok. Így rögzítésre kerül, hogy a munkaviszony megszüntetése és helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni a munkaviszony helyreállítása után keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultságok szempontjából. Ilyenkor meg kell téríteni a munkavállalónak az elmaradt munkabérét (a távolléti díjat kell figyelembe venni), egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Az elmaradt munkabér és járandóság számításánál le kell vonni: (i) azt az összeget, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna és (ii) a munkaviszony megszüntetésekor fizetett végkielégítést.

7. Munkáltató és munkavállaló kártérítési felelőssége

Az eddigi bírói gyakorlatnak megfelelően módosul az Mt. kártérítésre vonatkozó rendelkezése, amely egyértelműsíti, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem számítása során a jövedelmet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékokkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

8. Vezető állású munkavállalók

A már említett 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálandó módosításra kerülnek a vezetői munkaszerződésre vonatkozó szabályok is. A korábbi szabályozást (a vezető munkaszerződése gyakorlatilag teljes mértékben eltérhet az Mt. munkaviszonyra vonatkozó II. részének rendelkezéseitől) módosítva a vezető munkaszerződése nem térhet el majd az alábbi munkajogi szabályoktól: (i) mentesülés a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, emberi reprodukciós eljárással összefüggésben levő egészségügyi intézményben való kezelés, kötelező orvosi vizsgálat tartalmára, illetve a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára; (ii) felmondási tilalom várandósság és szülési szabadság tartama alatt; (iii) éjszakai munkavégzés tilalma, munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig;(iv) szülési szabadság igénybevételének szabályai.

9. Kötbér tanulmányi szerződés és versenytilalmi megállapodás megsértése esetén

A módosítás a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodással összefüggésben alkalmazni rendeli az új Ptk. kötbérre vonatkozó rendelkezéseit.

10. Fogalommódosítások

Az új Ptk.-val összefüggésben az Mt. pontosítja a hozzátartozó fogalmát, valamint kiegészül a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó fogalommal.

E szerint hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

(Az Mt. szerinti korábbi hozzátartozói kör szűkebb volt /házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs).

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.