A 2013. JANUÁR 1-TŐL HATÁLYOS ÚJ ADÓJOGI SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÓJA
2012. október 12-én terjesztette be a Kormány a Parlament részére a 2013. évi adócsomagot T/8750. szám alatt. A végső módosításokat is magába foglaló törvény (a továbbiakban: „Törvény”) elfogadására 2012. november 19. napján került sor.
A lentiekben röviden bemutatjuk, hogy milyen fontosabb változásokkal/újításokkal kell számolni (1) a társasági adó; (2) az általános forgalmi adó; (3) a személyi jövedelemadó; (4) az illetékek; (5) a helyi adók; (6) a kisadózók tételes adója illetve a kisvállalati adó; valamint (7) az adózás rendje vonatkozásában.
1.TÁRSASÁGI ADÓ
Veszteségelhatárolás
Változnak (enyhülnek) az elhatárolt veszteség szabályai abban a vonatkozásban, hogy a 2 éven belüli jogutód nélküli megszűnés esetében a minimum 2 évben történő tevékenység folytatás nem feltétel a csoporton belüli átalakuláskor, illetve tulajdonosváltáskor.
Bejelentett immateriális jószág
A 2012-ben bevezetett bejelentett immateriális jószág fogalma és a hozzá kapcsolódó adóalap-módosító tételek 2013. január 1. napjától a saját előállítású immateriális jószágokra is kiterjed.
Egyéb változások
Fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a beruházás befejezését is be kell jelenti az Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amely évente tájékoztatja az adóhatóságot.
Az alultőkésítési szabály pontosodik. 2012 óta a kötelezettségek számításkor a követelések levonhatóak. A Javaslat szerint 2013-tól az áruszállításból és szolgáltatásokból származó követelés nem vonható le.
Ellenőrzött külföldi társaság definíciója pontosításra kerül.
2.ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
A számlázás harmonizációja
A Tanács 2010/45/EU Irányelvét a számlázási szabályok változásával kapcsolatban 2013. január 1. napjától kötelező alkalmazni. A jogharmonizáció érdekében az Áfa törvény emiatt a következő pontokon módosul:
Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, illetve határon átnyúló szolgáltatás esetében, ahol fordított adózás szerint a vevő az adófizetésre kötelezett a számlát legkésőbb a teljesítést követő hó 15-ig ki kell állítani.
Kibővültek az áfa törvényben előírt, a számlák kötelező adattartalmára vonatkozó előírások. A számlákon korábban csak abban az esetben kellett a vevő, vagy szolgáltatást igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni, ha ő az adó fizetésére kötelezett (azaz fordított adózás történik), ideértve a Közösségen belüli termékbeszerzés esetét is. 2013. január 1. napját követően teljes körű ügyletek esetén azonban akkor is fel kell tüntetni a számlán a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany adószámát, ha belföldi áfás ügylet keretében az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot.
Törvény biztosítja továbbá az elektronikus számla elnevezésének, fogalmának, szabályainak, valamint a papír alapú és elektronikus számlák egységes megőrzési kötelezettségének hazai jogszabályba történő implementálását is.
Az áfa bevallás kötelező adattartalma
A fentebb írt változáshoz kapcsolódóan az áfa bevallásban mind a termékértékesítő, szolgáltatást nyújtó, mind a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyoknak tételesen fel kell majd tüntetniük a 2 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű ügyleteikhez kapcsolódó számlák adatait.
A terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyoknak akkor is fel kell tüntetniük a terméket értékesítő, szolgáltatásnyújtó adószámát, valamint az áthárított áfa összegét, ha a 2 millió forintos összeghatár nem egy, hanem ugyanazon időszakban, ugyanazon partnertől befogadott több számla értékéből tevődik össze.
Az áfa bevallásban tételesen fel kell tüntetni: (1) a partner adószámát, (2) a számla sorszámát, (3) a számlában feltüntetett adóalapot és áthárított áfát, (4) a számla teljesítési időpontját, ennek hiányában (5) kibocsátási dátumát.
Egyéb változások
Lényeges változtatás, hogy 2013. január 1. után – bizonyos feltételek megvalósulása esetében – üzletág átruházása esetén nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
A külföldiek áfa visszatérítésekor a kért információkat, nyilatkozatokat a magyar mellett angol, német vagy francia nyelven is meg lehet adni.
- SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Két lényeges változás kivételével a személyi jövedelemadó szabályait a Törvény csak kisebb módosításokkal érintette.
Az adóalap-kiegészítés rendszerének eltörlése
A törvényjavaslat alapján a korábbi tervekkel összhangban 2013. január 1-től teljesen megszűnik az összevont adóalap részét képező 27%-os mértékű adóalap-kiegészítés („szuperbruttó”). Ennek megfelelően a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke az összevont adóalapba tartozó (pl.: munkaviszonyból származó) jövedelem után általánosan 16% (2.424.000 forintot meghaladó éves jövedelem esetén is).
Biztosítások személyi jövedelemadó-vonzata
A Törvény jelentősen átalakítja az adómentes és adóköteles biztosítási díjak fogalmait és szabályozását, elsődlegesen az adott biztosítás gazdasági tartalmát vizsgálva. Bevezetésre kerül a kockázati biztosítás fogalma, amely alapján az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás kezelhető 2013-tól adómentes juttatásként, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, havi díja pedig nem haladja meg a minimálbér 30%-át.
A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások kifizető által fizetett díja a díjfizetés időpontjában egyes meghatározott juttatásként adókötelessé válik és 16%-os szja, valamint 27%-os EHO kötelezettség terheli 1,19 mértékű adóalap-kiegészítés figyelembevétele mellett.
A biztosítói teljesítéssel kapcsolatban megszerzett jövedelem a Törvény alapján is jellemzően adómentesként kezelhető (a kockázati biztosítások mellett például a nyugdíj- és járulékbiztosítások is). A törvényjavaslat alapján az adómentesnek nem minősülő teljesítés esetén, a biztosító teljesítéséből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg kamatjövedelemnek minősül. A kamatjövedelem meghatározásával kapcsolatos szabályozás, a tartós befektetésből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokkal is összhangban, az alábbiakban feltüntetett módon egészül ki, abban az esetben, ha a biztosítói kifizetés kamatjövedelemként válik adókötelessé:
Egyszeri díjas biztosítások esetén a szerződéskötés évét követő 3. év elteltét követően a kamatjövedelem 50%-a, szerződéskötés évét követő 5. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.
Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződéskötés évét követő 6. év elteltét követően a kamatjövedelem 50%-a, szerződéskötés évét követő 10. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.
Egyéb változások
A külföldi vállalkozástól származó osztalék utáni adó megállapítása és megfizetése az adóbevallás időpontjára tolódik ki.
Külföldiek esetében a Törvény kiterjeszti az Európai Unión kívüli országok állampolgáraira is a családi kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket.
- ILLETÉKEK
Visszterhes vagyonszerzési illeték
Megszűnik a visszterhes lakásszerzéshez kapcsolódó két kulcsos (4 millió forintig 2 %, felette 4 %) illetékrendszer; 2013-tól lakásvásárlás esetén is az általános, 4 %-os mérték alkalmazandó.
Öröklési-, és ajándékozási illeték
Egyszerűsödik az ingyenes vagyonszerzésekhez kapcsolódó illetékek korábbi rendszere: az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem játszik szerepet, az általános illetékmérték 18 %, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 %.
Az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések illetékmentessége kiegészül az elhunyt özvegyére vonatkozó értékhatár nélküli mentességgel.
35 éven aluli fiatalok első lakásszerzése
A 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
- HELYI ADÓK
Országos adatbázis
Megfogalmazódott egy olyan, nyilvánosan elérhető országos adatbázis létrehozása, mely információkat tartalmaz a települési önkormányzatok által alkalmazott helyi adómértékekkel, mentességekkel, kedvezményekkel kapcsolatban. A Magyar Államkincstár feladata lesz az adatbázis fenntartása, mellyel az adóalanyok egyszerűen informálódhatnak az adófizetési kötelezettségükkel kapcsolatban.
Könyvvezetés eltérő devizában
A Törvény rendelkezik a könyveket forinttól eltérő devizában vezető adóalanyok adó-megállapítási, adóbevallási kötelezettségéről. A bevallás adatait – a társasági adóhoz hasonlóan – az adóév utolsó napján érvényes, MNB hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.
- KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA és KISVÁLLALATI ADÓ
Az Országgyűlés a korábbiakban már elfogadta a fenti két új adónemet bevezető törvényjavaslatot. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2013-től választható két új adónem, a (1) kisadózók tételes adójára („KATA”), illetve a kisvállalati adóra („KIVA”) vonatkozó legfőbb tudnivalókat:
Kisadózók tételes adója
Az érintett adóalanyok
Az éves szinten 6 millió forint alatti bevételt realizáló vállalkozások (egyéni vállalko-zók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt-k és kkt-k). Egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, bt és kkt esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja lehet kisadózó.
Az adó alapja és mértéke
A tételes adó összege minden bejelentett főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, főállá-súnak nem minősülő kisadózók után 25 ezer Ft. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele éves szinten számítva a 6 millió forintot meghaladja, az értékhatárt meghaladó összeg 40%-os adókulccsal adózik.
Bevallás és befizetés
A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg. A bevételről az adóévet követő év február 25-ig kell nyilatkozni.
Kiváltott adónemek
Vállalkozói személyi jövedelem-adó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, társasági adó, személyi jövede-lemadó, járulékok és egészség-ügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó és szakkép-zési hozzájárulás.
A választás módja
- december 1. és 31. között.
Kisvállalati adó
Az érintett adóalanyok
Az egyéni cég, kkt, bt, kft, zrt, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végre-hajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállal-kozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy választhatja, amennyi-ben megfelel a választás feltéte-leinek: (1) az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladta meg a 25 főt; (2) az adóévet megelőző adóévben megszerzett bevétele az 500 millió Ft-ot nem haladta meg; (3) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát nem függesz-tették fel; (4) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; és (5) az utolsó beszámo-lóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszege nem haladta meg az 500 millió Ft-ot.
Az adó alapja és mértéke
A kisvállalati adó alapját az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (pénzeszközök beszámolóban kimutatott tárgy-évi összegének és tárgyévet megelőző évi összegének külön-bözete) a személyi jellegű kifizetésekkel (járulékalapot ké-pező személyi jellegű ráfordítá-sok) növelt összegeként kell meghatározni. Az adó mértéke az adó alapjának 16%-a.
Bevallás és befizetés
A kisvállalati adót választó cég az adóbevallást az adóévet követő május 31-ig teszi meg. Adóelőleget az adóév első 11 hónapjára havonta, a tárgy-hónapot követő hónap 12. napjá-ig fizet, amennyiben adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az egy millió forintot elérte, egyéb esetben pedig negyedévente.
Kiváltott adónemek
A kisvállalati adó megfizetése révén az adózó mentesül a társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
A választás módja
- december 1. és 20. között.
- AZ ADÓZÁS RENDJE
Elkésett fellebbezés
Megszűnik az adóhatóság eddig megszokott azon eljárása, amely alapján az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedésként bírálta el; ezen túl automatikusan, érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül az elkésett, vagy nem jogosult által benyújtott fellebbezés.
Adóhatósági igazolások
Az adóhatósági igazolások (adó-, együttes adó-, jövedelem – és illetőségigazolás) kiállítási határideje 8 napról 6 napra csökken, valamint egyszerűsödik az igazolások szerkezete is.
Önellenőrzési pótlék
Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a befizetendő adót az adózó egy későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy egy későbbi bevallásában levonható adónak minősült volna, akkor az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.
Képviseleti szabályok
A Törvény megteremti az ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellátandó kötelező képviselet intézményét az adó feltételes megállapítására, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló, illetve az adópolitikáért felelős miniszter előtti felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján indult eljárásokban. A hivatkozott esetekben a képviselet csupán a saját ügyben történő eljárás során nem kötelező, amennyiben a magánszemély, vagy a társaság vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, illetve okleveles adószakértőnek minősül.
*
A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak. Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.
