A Számviteli Törvény 2016. január 1. napjától alkalmazandó módosításainak bemutatása

A Számviteli Törvény 2016. január 1. napjától alkalmazandó módosításainak bemutatása

 

Az Országgyűlés a 2015. június 23. napján megtartott ülésnapon elfogadta a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvényt (a továbbiakban: a „Módosító Törvény”), amely jelentős módosításokat épített be a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: a „Törvény”) rendelkezéseibe. A Módosító Törvény előírásai néhány kivételtől eltekintve a kihirdetését követő napon, vagyis 2015. július 4. napján lépnek hatályba, amelynek következtében a módosításokkal érintett rendelkezések már ettől a naptól kezdve a Törvény részeivé váltak, azonban a módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a módosuló előírások jelentős részét a 2016. évben induló üzleti évtől, illetve az arról  készített beszámolóra kell alkalmazni.  A 2015. évben indult üzleti évről készített beszámoló elkészítése során még a Módosító Törvény hatálybalépését megelőző napon, vagyis 2015. július 3. napján hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

 

A lentiekben röviden bemutatjuk, hogy milyen fontosabb változásokkal/újításokkal kell számolni a Törvény módosult rendelkezései vonatkozásában. 

 

  1. AZ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES ÉS KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ MÓDOSULT HATÁRÉRTÉKEK

 

A Törvény módosult 9. § (2) bekezdése értelmében módosultak az egyszerűsített éves beszámoló és konszolidált beszámoló készítésére vonatkozó  mutatóértékek, amelynek keretein belül a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó 2016. évben induló üzleti évtől kezdődően egyszerűsített éves beszámolót készíthet, ha (i) éves nettó árbevétele nem haladja meg 2,4 milliárd forintot, illetve (ii) mérlegfőösszege az 1,2 milliárd forintot – a korábbi szabályozásban meghatározott egymilliárd forintos árbevétel és az 500 millió forintos mérlegfőösszeg helyett. Az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére vonatkozó harmadik kritérium, a (iii) foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltétel nem változott, az erre vonatkozó küszöbhatár továbbra is 50 fő. A fentiekkel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a Törvény a korábbi szabályozásnak megfelelően továbbra is előírja, hogy az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére az a vállalkozó jogosult, aki a fent megállapított három mutatóérték – éves nettó árbevétel, mérlegfőösszeg, foglalkoztatottak száma – közül kettőnél nem éri el a törvényben meghatározott határértéket.

 

Az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan megemelkedtek a konszolidált éves beszámoló elkészítésekor irányadó határértékek is. A Törvény módosult 117. § (1) bekezdése szerint az anyavállalat már nem köteles konszolidált éves beszámolót készíteni, ha (i) éves nettó árbevétele nem haladja meg 12 milliárd forintot, illetve (ii) mérlegfőösszege a 6 milliárd forintot. A régi szabályozás alapján a fenti határértékek az éves beszámoló tekintetében 8 milliárd forint, a mérlegfőösszeg tekintetében 5,4 milliárd forint voltak. A korábbi szabályozásnak megfelelően a Törvényben megállapított 250 fős határérték  a foglalkoztatottakra nézve szintén változatlan maradt. A konszolidált éves beszámolónál is megmaradt azon szabály, amely kimondja, hogy a mutatóértékek közül kettőnek nem szabad meghaladnia a Törvényben megállapított határértéket.

 

A fent részletezett változásokat az alábbi táblázatok alapján lehet összefoglalni:

 

Egyszerűsített éves beszámoló

 

Mutatóérték Határérték a korábbi szabályozás alapján Határérték az új szabályozás alapján
éves nettó árbevétel 1 milliárd forint 2,4 milliárd forint
mérlegfőösszeg 500 millió forint 1,2 milliárd forint
foglalkoztatottak száma 50 fő 50 fő

 

Konszolidált éves beszámoló

 

Mutatóérték Határérték a korábbi szabályozás alapján Határérték az új szabályozás alapján
éves nettó árbevétel 8 milliárd forint 12 milliárd forint
mérlegfőösszeg 5,4 milliárd forint 6 milliárd forint
foglalkoztatottak száma 250 fő 250 fő

 

  1. OSZTALÉK ELSZÁMOLÁSA

 

A Törvény módosult 39. § (3) és 39. § (3a) bekezdése jelentős mértékben átalakította az osztalék elszámolására vonatkozó szabályokat. A korábbi szabályozás értelmében osztalékot azon évnek a beszámolójában számolták el, amely év eredményének a felosztásáról döntöttek. Ez a szabályozás több esetben is bonyodalmakat idézett elő, ugyanis abban az esetben, ha egy társaság legfőbb szerve nem fogadta el az osztalékfizetésre vonatkozó határozatot, akkor utólag módosítani kellett az adott üzleti évben készült beszámolót.

 

Ezen probléma orvoslására ültették be a Törvénybe azon módosító szabályozást, hogy az osztalék elszámolására a továbbiakban abban az üzleti évben fog sor kerülni, amely évben az osztalék fizetésére vonatkozó legfőbb szervi határozatoz meghozták.  Ennek következtében az osztalék kifizetésének alapjaként az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékát kell figyelembe venni, valamint nem szükséges az osztalékfizetésre vonatkozó határozat előtti és azt követő beszámolót és könyvvizsgálói jelentést készíteni. Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

 

Némileg változtak az osztalékelőleg fizetésére vonatkozó szabályok is. A Törvény módosult 39. § (4) bekezdése alapján osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

 

  1. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI

 

A módosult szabályozás értelmében megszűnnek a rendkívüli eredményre vonatkozó tételek. A korábban rendkívülinek minősülő tételeket a továbbiakban az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások, vagy a pénzügyi műveletek ráfordításai és bevételei címek alatt kell feltüntetni. Ezen szabályozás alól kivételt képeznek azon tételek, amelyek a részesedésekhez, átalakuláshoz, egyesüléshez, vagy szétváláshoz kapcsolódnak.

 

Fontos változásokat tartalmaz a Törvény módosult 84. § és 85. § szakaszai, amelyek értelmében a részesedésekre, átalakulásra, egyesülésre, vagy szétválásra vonatkozó tételeket – a korábbi bruttó kimutatási mód helyett – nettó értékként kell kimutatni.

 

Az osztalék elszámolási módjának 2. pontban részletezett megváltozása következtében a „mérleg szerinti eredmény” sor a jövőben megszűnik, így az eredmény-kimutatás a továbbiakban az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.

 

  1. JELENTŐS TULAJDONI RÉSZESEDÉS

 

A Törvénybe új fogalomként bevezetésre kerül a jelentős tulajdoni részesedés fogalma. A Törvény alapján jelentős tulajdoni részesedésnek minősül a más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa, és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.

 

A jelentős tulajdoni részesedéshez kapcsolódó mérlegsorokat a mérlegben külön kell majd kimutatni.

 

Az új fogalom bevezetésének köszönhetően megváltozott a Törvény szerinti meghatározása a Társult vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás fogalma is.

 

A fentiek alapján társult vállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a  jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak az új fogalom alapján az a gazdasági társaság minősül, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik a  jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem minősül leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, illetve társult vállalkozásnak.

 

  1. ÜZLETI VAGY CÉGRTÉK KIMUTATÁSA

 

A Törvény módosult 3. § (5) 1. és 2. pontjai alapján megváltozott a pozitív vagy negatív üzleti vagy cégérték számításának módjai. A fentiek alapján pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket kell kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.