Kötelmi jog az új Ptk-ban

Az Országgyűlés 2013. február 11. napján fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: „új Ptk.”), amely 2014. március 15. napján hatályba lépett. Az Országgyűlés döntése nyomán a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényt (a továbbiakban: „régi Ptk.”) több, mint ötven év után felváltotta az új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyv.

I. Előzetes észrevételek

A kötelmi jog többlépcsős szabályozása

A kötelmek szabályozásával kapcsolatos egyik legfontosabb újítás a szabályozás módját érinti. Az új Ptk. a kötelmeket három szinten szabályozza. Az első szint foglalkozik a kötelmekre vonatkozó szabályokkal, a második szint szabályozza a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket, míg a harmadik szinten az egyes szerződéstípusokra vonatkozó szabályok kaptak helyet.

II. A szerződés megkötése, módosítása

Együttműködési kötelezettség

Az új Ptk. már egyértelműen kimondja, hogy a feleket a szerződés megkötését megelőző tárgyalások alatt, a szerződés megkötésekor, a szerződés fennállása alatt és megszüntetése során is együttműködési kötelezettség terheli, valamint kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő bármely lényeges körülményről. Ha a felek között a szerződés létrejön, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét elmulasztó fél köteles a sérelmet szenvedett félnek ebből eredő kárát megtéríteni. Abban az esetben, ha a szerződéskötés a felek között elmarad, a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli kivéve, ha a tárgyalások alatt valamelyik fél megszegte az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét, és ezzel a másik félnek kárt okozott. Ez például akkor fordulhat elő, ha az egyik fél már nem kíván szerződést kötni, ám mégis folytatja a tárgyalásokat, aminek következtében a másik fél kapacitásokat köt le, és ezáltal megrendelésektől esik el.

Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során

Az új Ptk. rendelkezik a versenyeztetési eljárás utáni szerződéskötés szabályairól. Ezek közül kiemeljük, hogy az ajánlati felhívást kiadó felet szerződéskötési kötelezettség terheli a kiírt feltételeknek megfelelő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben, ami alól csak akkor mentesül, ha a szerződéskötés megtagadásának jogát az ajánlati felhívásban előre kikötötte.

Szerződéskötés megtagadása előszerződés alapján

Az új Ptk. a régi Ptk. homályos rendelkezéseihez képest lényegesen szigorúbb szabályokat ír elő arra vonatkozóan, hogy mely esetben tagadhatja meg az előszerződést kötő fél a végleges szerződés megkötését. Az új szabályozás alapján a szerződéskötés megtagadására akkor van lehetőség, ha

1. az előszerződés megkötését követően olyan körülménymerült fel, amely nem volt előrelátható;
2. és szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sérti;
3. a körülmény változását nem ő idézte elő;
4. és körülmény megváltozása nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az új Ptk. kifejezetten kimondja, hogy valamely fél egyoldalúan is módosíthatja a szerződést, ha ezt a szerződésben a felek kikötötték, vagy arra az érintett felet jogszabály feljogosítja. Bírósági szerződésmódosítás a körülmények alapvető megváltozása miatt Az új Ptk. egyértelműsíti a körülmények alapvető megváltozása miatti bírói szerződésmódosítás feltételeit, amelyek a következők:

1. a felek közötti tartós jogviszonyra vonatkozó szerződés;
2. amelynek változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené;
3. a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésekor nem volt előrelátható;
4. körülmények megváltozását nem a szerződés módosítását kérelmező fél idézte elő;
5. a körülmény megváltozása nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe.

III. Szerződés teljesítése

Többletszolgáltatás

A többletszolgáltatás kérdése új rendelkezésként került be az új Ptk.-ba. Ez alapján, amennyiben a kötelezett fél a szerződésben meghatározottnál nagyobb mennyiségű szolgáltatást ajánl fel, a jogosult fél azt

1. vagy visszautasíthatja; vagy
2. a többletszolgáltatás értékével növelt ellenszolgáltatást köteles teljesíteni.

Akadályközlési kötelezettség

Új szabályként rögzíti az új Ptk., hogy amennyiben valamelyik fél teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, akkor a másik felet arról köteles értesíteni, kivéve, ha azt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. A régi Ptk.-ban ez általános szabályként nem szerepelt, csak egyes szerződéstípusoknál merült fel.

Pénztartozás teljesítése

Az Európai Uniós szabályozással összhangban az új Ptk. kimondja, hogy ha a felek a szerződésben nem kötötték ki a pénztartozás teljesítésének idejét, akkor a kötelezett félnek attól az időponttól számított 30 napon belül kell teljesítenie, amikor a jogosult fél fizetési felszólítását, vagy számláját kézhez kapta.

Késedelmi kamat a vállalkozások közötti szerződésekben

Abban az esetben, ha vállalkozások között megkötött szerződés alapján az egyik vállalkozó fél késedelembe esik, akkor a késedelmes vállalkozó féltől késedelmi kamat követelhető. A késedelmi kamat új Ptk.-ban meghatározott mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt összege. Nem forintban meghatározott pénztartozás esetén a késedelmi kamat mértéke az adott pénznemet kibocsátó jegybank által az adott pénznemre meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat 8%-kal növelt összege. Egy példával szemléltetve a számítást: 2014. január 1-jén a magyar jegybanki alapkamat mértéke 3,00%-volt, így egy olyan vállalkozó, aki a pl. 2014. március 16.-án késedelembe esne, 11,00%-os késedelmi kamat fizetésére lenne kötelezhető.

A „40 eurós” behajtási költségátalány

Az újonnan bevezetett, úgynevezett „40 eurós szabály” alapján a késedelembe esett vállalkozó köteles a jogosultnak 40 eurónak megfelelő összeget forintban kifizetni. Az átváltásnál a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes, MNB által meghatározott hivatalos deviza-középárfolyam az irányadó. Ezen költségátalány megfizetése a késedelem többi jogkövetkezménye (pl. késedelmi kamatfizetés) alól nem mentesít.

IV. Érvénytelenség

Semmisségi és megtámadhatósági okok

Az új Ptk. egyes semmisségi és megtámadhatósági okokat módosította. Jelen táblázatban kiemeljük az új Ptk.-ba beillesztett új, illetve módosult lényegesebb semmisségi és megtámadhatósági okokat:

Semmisség: fiduciárius hitelbiztosítékok, fogyasztói jogot csorbító feltétel, fogyasztó joglemondó nyilatkozata, tisztességtelen ÁSZF fogyasztói szerződésben, lehetetlen szolgáltatás kikötése

Megtámadhatóság: megtámadhatóság feltűnő értékaránytalanság esetén; tisztességtelen ÁSZF.

Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége: Korábban elterjedt banki gyakorlat volt az, hogy a kölcsönszerződéseik olyan kikötéseket tartalmaztak, amelyek alapján a kötelezett teljesítésének elmaradása esetén a bank pl. tulajdonjogot, vagy vételi jogot szerzett a kötelezett szerződésben kikötött vagyontárgyai felett. Az új Ptk. megszünteti ezt a gyakorlatot, ugyanis kimondja, hogy semmis az olyan szerződési kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljával

1. tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására; vagy
2. vételi jog alapítására irányul (un. fiduciárius hitelbiztosítékok).

Megtámadhatóság feltűnő értékaránytalanság esetén

Az új Ptk. alapján nem élhet megtámadási jogával az a fél, aki a feltűnő értékaránytalanságot a szerződés megkötésekor felismerhette volna, vagy annak kockázatát vállalta. A fogyasztói szerződések kivételével a felek a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadási jogot kizárhatják.

Érvénytelenség jogkövetkezményei

Az egyik leglényegesebb változás az érvénytelenség jogkövetkezményeit érinti. Abban az esetben, ha a felek az érvénytelenségi okot kiküszöbölik, vagy az érvénytelenségi ok más okból megszűnik a szerződés – a felek szerződéskötési akaratának megerősítésével – a szerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal érvényessé válik. Ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, a felek megállapodhatnak abban is hogy a szerződés érvénytelenségi ok kiküszöbölésétől számítva váljon érvényessé.

V. Szerződésszegés

A szerződésszegés definiálása

A régi Ptk. által taxatíve felsorolt a szerződésszegő magatartások megegyeznek az új Ptk.-ban foglaltakkal, azonban az új Ptk. megad egy általános szerződésszegésre vonatkozó definíciót, amely a következő: ”A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.”

A fedezeti szerződés

Bekerültek az új Ptk.-ba a fedezeti szerződésre vonatkozó szabályok. A fedezeti szerződés lényege, hogy amennyiben szerződésszegésből fakadóan a jogosult fél a szerződéstől eláll, vagy azt felmondja, akkor olyan másik szerződést köthet, amellyel az eredeti – szerződésszegés miatt „meghiúsult” – szerződésbe foglalt cél elérését biztosítani tudja, és a kártérítésre vonatkozó szabályokkal összhangban követelheti a szerződésszegő féltől, hogy

1. az eredeti és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közti különbséget fizesse meg; és
2. a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségeket térítse meg.

Felelősség szerződésszegésért

A régi Ptk. alapján akkor mentesült a károkozó fél a felelősség alól, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezzel szemben az új szabályozás szerint a szerződésszegő fél akkor mentesül, ha bizonyítja a következő feltételek fennállását:

1. 1. „a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta; és
   2. nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa”.

VI. Elévülés

Elévülési idő megváltoztatása

Az elévülési idő felek általi megváltoztatására a régi Ptk. alapján is volt lehetőség, ugyanis a felek a főszabály szerinti 5 éves elévülési időnél rövidebb határidőben is megállapodhattak. Az elévülési idő meghosszabbítása azonban csak 1 éves elévülési határidő esetén volt lehetséges, és a felek maximum 1 évvel hosszabbíthatták meg az elévülési időt. Az új szabályozás alapján a felek írásban az általános elévülési időnél rövidebb és hosszabb elévülési határidőben is megállapodhatnak.

Az elévülés megszakítása

Az új Ptk. lényeges újítása, hogy a jogosult kötelezettnek küldött teljesítésre felszólító írásbeli nyilatkozata már nem szakítja meg az elévülést. Éppen ezért a jövőben azon követeléseket, amelyek az elévülési idő végéhez közelítenek, célszerű lesz bírósági úton érvényesíteni, amennyiben a felek nem tudnak egyezséget kötni.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak. Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.