Az Európai Bíróság ítélete export áfakötelességével kapcsolatban
Az európai bíróság az Európai Unió jogával ellentétesnek minősítette az export áfakötelessé tételét pusztán abból az okból, hogy az értékesített termék kivitele nem valósult meg a magyar Áfatörvény által előírt 90 napos határidőn belül. Az érintett cégek adó-visszatérítésre tarthatnak igényt, illetve folyamatban lévő eljárás esetén hivatkozhatnak az Európai Unió Bíróságának ítéletére.
A Gerey Ügyvédi Iroda ügyvédei közreműködésével folyó C-563/12. számú ügy előzményét az képezte, hogy a 2007. évi Áfatörvény 98. §-a szerint a vállalkozásokat csak akkor illette meg ÁFA-mentesség az Unión kívülre irányuló export után, ha a termék az értékesítés teljesítésétől számított 90 napon belül ténylegesen – és az exportőr által igazoltan – elhagyta az EU területét. Sok vállalkozás számára okozott problémát a határidő betartása, hiszen a kivitel gyakran a vámeljárás, a szállítás technikai akadályai, vagy éppen a vevő késedelme miatt csúszott. A NAV ellenőrzési gyakorlatában azonban nem volt tekintettel a mulasztás okaira, és akár egy-két napos késedelem esetén is – a gazdasági értelemben vett export megvalósulása ellenére – adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot állapított meg az adózó terhére.
Egy élelmiszereket gyártó és forgalmazó gazdasági társaságnak a NAV adóhatározatát megtámadó keresetére indult peres eljárásnak a Kúria (volt Legfelsőbb Bíróság) előtt zajló szakaszában abban a kérdésben kértük az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését, hogy összeegyeztethető-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK Irányelv export áfamentességet előíró rendelkezésével az a tagállami jogszabály a magyar jogban, mely szerint az exportra szánt termék Közösség területén kívülre történő kiszállításának meghatározott időn belül meg kell történnie ahhoz, hogy az adómentes exportértékesítésnek minősülhessen. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elismerte a tagállamoknak azt a jogát, hogy az adócsalás, adóelkerülés és más visszaélések elleni küzdelem keretében ésszerű kiviteli határidőt határozzanak meg annak ellenőrzése érdekében, hogy az exportértékesítés tárgyát képező termék ténylegesen elhagyta-e az Uniót. Ugyanakkor az általunk képviselt álláspontnak megfelelően sikerült kimondatni az Európai Bírósággal, hogy nem felel meg az arányosság követelményének az a nemzeti szabályozás, amely nem teszi lehetővé az adóalany számára, hogy a kiléptetési határidő elmulasztása esetén a későbbiekben bizonyítsa, hogy az áru elhagyta az Unió vámterületét, és így mégis mentesüljön az adófizetés alól.
Az európai bírósági ítélet nyomán a befizetett adó visszatérítésére tarthatnak igényt az olyan exportőr vállalkozások, amelyeknek az értékesített termék Unió vámterületéről történő kiszállítása ellenére áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett az európai jogba ütköző rendelkezésben előírt határidő túllépése miatt. Az érintett exportőr cégek lezárt ügyekben – a feltételektől függően – önellenőrzés, felügyeleti intézkedés, illetve esetleg perújítás keretében kérhetik a befizetett áfa, késedelmi pótlék és bírság visszatérítését, folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásban pedig hivatkozhatnak az Európai Unió Bíróságának C-563/12. számú ítéletére.
A luxemburgi ügy folyományaként az Országgyűlés még decemberben módosította az Áfatörvényt. A 98. § újonnan beiktatott (5) bekezdése alapján a vállalkozások 2014. január 1-től továbbra is kötelesek az értékesítés után áfát felszámítani, ha túllépik a 90 napos határidőt, ám utólag csökkenthető a fizetendő adó – azaz az adóköteles számlát adómentesre módosíthatják – feltéve, hogy a termék a teljesítést követő 360 napon belül igazolhatóan elhagyta a Közösség területét.
Természetesen az üggyel kapcsolatos bármilyen további kérdésük esetén állunk rendelkezésükre. A jelen dokumentumban foglalt általános tájékoztatás nem minősül ügyvédi megbízás keretében adott jogi tanácsnak, és különösen nem helyettesíti a ténybeli elemek és a jogi feltételek kellő mérlegelését.
