Az Országgyűlés a 2015. június 23. napján megtartott ülésnapon elfogadta a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvényt (a továbbiakban: a „Módosító Törvény”), amely jelentős módosításokat épített be a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: a „Törvény”) rendelkezéseibe.
Az Országgyűlés 2013. február 11. napján fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt. Az Országgyűlés döntése nyomán a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényt („régi Ptk.”) több, mint ötven év után felváltotta az új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyv. Cikkünkben az új törvény kötelmi jogi részének legfontosabb változásait ismertetjük.
Cikkünk az új Ptk. társasági jogot is magában foglaló Harmadik könyve („A jogi személy”) vonatkozásában mutatja be a legfontosabb rendelkezéseket, az alábbi témakörök figyelembevételével: (1) Előzetes észrevételek; (2) A gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok; (3) A közkereseti társaságra és a betéti társaságra vonatkozó szabályok; (4) A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok; (5) A részvénytársaságokra vonatkozó szabályok; és (6) Egyéb szervezetek.
E cikkünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos legutóbbi módosításait foglalja össze (általános magatartási követelmények, személyiségi jogok védelme, jognyilatkozatok, érvénytelenséget érintő módosítások, szülési szabadság, munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei, munkáltató és munkavállaló kártérítési felelőssége, vezető állású munkavállalók, kötbér tanulmányi szerződés és versenytilalmi megállapodás megsértése esetén fogalommódosítások).
A Parlament 2013. február 11. napján fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt. A Parlament döntése nyomán a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényt több mint ötven év után váltja fel az új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyv. Cikkünk az I. (Bevezető rendelkezések), a II. (Az ember mint jogalany), a IV. (Családjog) és a VIII. (Záró rendelkezések) könyv legfontosabb változásait foglalja össze.
Az európai bíróság az Európai Unió jogával ellentétesnek minősítette az export áfakötelessé tételét pusztán abból az okból, hogy az értékesített termék kivitele nem valósult meg a magyar Áfatörvény által előírt 90 napos határidőn belül. Az érintett cégek adó-visszatérítésre tarthatnak igényt, illetve folyamatban lévő eljárás esetén hivatkozhatnak az Európai Unió Bíróságának ítéletére.
2012. október 12-én terjesztette be a Kormány a Parlament részére a 2013. évi adócsomagot T/8750. szám alatt. A végső módosításokat is magába foglaló törvény elfogadására 2012. november 19. napján került sor. A lentiekben röviden bemutatjuk, hogy milyen fontosabb változásokkal/újításokkal kell számolni (1) a társasági adó; (2) az általános forgalmi adó; (3) a személyi jövedelemadó; (4) az illetékek; (5) a helyi adók; (6) a kisadózók tételes adója, illetve a kisvállalati adó; valamint (7) az adózás rendje vonatkozásában.
Várhatóan 2024. őszén lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, amely alapvető változást jelent majd az ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban. Az új szabályozás lehetővé teszi a gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést, ehhez azonban a jogi személyek mellett magánszemélyek számára is kötelezővé teszi az elektronikus aláírás vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés alkalmazását.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényt módosító, 2012. május 22-én kihirdetett 2012. évi XLIX. törvény a mezőgazdasági szektorban is bevezeti a fordított adózást, a törvényben meghatározott termékekre vonatkozóan.
