BELSŐ BEJELENTÉSI RENDSZER BEVEZETÉSE

/in /by

A törvény minden jogalany felé lehetővé teszi a belső visszaélés bejelentési rendszer kiépítését. Azok a foglalkoztatók, ahol a foglalkoztatottak száma eléri az 50 főt 2023. december 17. napjáig kötelesek létrehozni a bejelentési rendszert. Azok a foglalkoztatók, ahol a foglalkoztatottak száma eléri a 250 főt, már 2023. július 24-éig kötelesek gondoskodni a belső visszaélés bejelentési rendszer működéséről. Azon foglalkoztatók, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak, foglalkoztatotti létszámtól függetlenül bejelentési rendszert kell alkalmazzanak ettől az időponttól kezdve.

A belső bejelentési rendszer, az adott jogalanytól teljesen független jogi és szervezeti fórum, ahol a bejelentésre jogosultak megtehetik a cég működésével, illetve foglalkoztatásukkal kapcsolatos panaszaikat, úgy, hogy az megfeleljen a GDPR szabályoknak és védje a bejelentő kilétére vonatkozó információkat.

Ez a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti, illetve erre a feladatra bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

A fenti előírás összhangban van a vonatkozó uniós jogi tendenciákkal, és nemzetközi trendekkel; több multinacionális vállalatnál jelenleg is működik ilyen bejelentési rendszer, amit azonban most a kötelező jogszabályi előírásoknak megfelelően kell majd tovább működtetni. A kormányhivatalok ellenőrzik a bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére vonatozó előírások teljesítését.

A belső rendszerbe érkezett bejelentés alapján 30 nap áll a kijelölt szerv rendelkezésére annak kivizsgálására, ami indokolt esetben meghosszabbítható. Amennyiben a bejelentés alapos, az illetékes szerv gondoskodik a jogsértő állapot és az ezt kiváltó okok megszüntetéséről, illetve az esetleges sérelem helyreállításáról.

A panaszkezelési rendszer másik ágát egy, az állam által kijelölendő hatóság jelenti Magyarországon, ami fogadja és kivizsgálja majd a hozzá érkező bejelentéseket. Egy kivételes lehetőség pedig az adott jogsértés bejelentő általi nyilvánosságra hozatala, melyre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bejelentésben foglaltak alapján határidőben nem történt érdemi intézkedés a fenti két bejelentési lehetőség alapján.

 

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A TÁVMUNKA MAGYARORSZÁGI SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

/in /by
  1. A MUNKÁLTATÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az otthonról történő munkavégzés – jogi terminológiával a „távmunka” – a hatályos szabályozás értelmében akkor folytatható jogszerűen, ha annak lehetőségét a munkaszerződés tartalmazza, vagy a munkaszerződés megfelelően módosításra kerül. A távmunka szabályozásakor többek között az alábbi körülményekre kell kitérnie a feleknek:

  • Meg kell állapodniuk abban, hogy a munkavállaló a munkaidejének egy részében a munkát a munkáltató telephelyétől eltérő helyen végzi, számítógépének használatával.
  • A felek konkrétan rögzíthetik a munkavégzés a munkáltató telephelyétől eltérő helyét, de ez nem kötelező.
  • A feleknek meg kell határozniuk a távmunka arányát.
  • A feleknek meg kell határozniuk a munkáltató utasítási jogkörének a terjedelmét: az csupán az elvégzendő feladatokra, de akár a munkaidő beosztására is kiterjedhet.
  • Rögzíteni kell, hogy a munkáltató miként ellenőrzi a munkavállaló teljesítményét: 1) nem kívánja azt nyomon követni; 2) IT eszközök felhasználásával ellenőrzi; vagy 3) személyesen ellenőrzi a munkavállaló távmunkában való munkavégzése helyén (például az otthonában).
  • Meg kell állapodni abban, hogy a munkaidő beosztása kötetlen vagy sem.
  1. A MUNKAKÖRNYEZET FELTÉTELEI

Fontos, hogy a munkaállomás megfelelően körül határolt, tiszta, és a zavaró körülményektől mentes legyen. A munkafeladat ellátásához elegendő felület kell rendelkezésre álljon. Fontos a megfelelő monitor-szem távolság, ami ideálisan a képernyő képátlójától függően kb. 50-75 cm. A monitor felső széle a szem magasságában vagy kicsivel alatta kell elhelyezkedjen. Szükséges az is, hogy elegendő hely álljon rendelkezésre a munkavégzésre (legalább 2-4 m2), mely biztosítja a szabad mozgást is.

  1. BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

A távmunkával kapcsolatban nagy jelentősége van a vészhelyzeti eljárásrendnek. Vészhelyzet esetén a munkaállomást könnyen és gyorsan el kell tudni hagyni, valamint az elsősegély doboznak könnyen elérhető helyen kell lennie.

Az elektronikai biztonsággal kapcsolatban fontos, hogy minden csatlakozó-kábel jó állapotban legyen és úgy kerüljön elhelyezésre, hogy az azokban történő megcsúszás és megbotlás veszélye nem álljon fenn. A huzalok és kábelek nem lehetnek sérültek vagy megrongáltak. Minden elektronikus kimenet földelt kell legyen és nem lehet túlterhelt.

A tűzvédelemmel kapcsolatban fontos, hogy minden tároló felület olyan módon kerüljön kialakításra, hogy az a tűz és öngyulladás veszélyét minimalizálja; a laptop és PC szellőző nyílása ne legyen blokkolva. A nyomtató, laptop, PC, illetve más elektronikai berendezés idegen behatásoktól, így különösen a kisállatok, gyermekek „támadásaitól” védett kell, hogy legyen.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen a távmunkavégzéssel kapcsolatos munkaszerződés módosítások, illetve a kapcsolódó szabályzat elkészítésével kapcsolatban, és bármilyen kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A 2021. ÉVI ADÓJOGI JOGSZABÁLY-VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA

/in /by

1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ és TÁRSASÁGI ADÓ

2021. január 1-től már a magánszemélyek és a külföldiek részére kiállított számlákra is kiterjesztik az online számlaadat-szolgáltatás rendszerét. Az adóhatóság pedig a vállalkozások számára elkészíti majd az áfa-bevallás tervezetét is, melyet az adózó módosíthat.
Januártól a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó adóalap-csökkentési, visszaigénylési lehetőségek köre a magánszemélyekkel szemben fennálló követelésekkel bővül. Átmeneti rendelkezésként visszamenőlegesen 2015. december 31-ig lehetővé teszik az áfa visszaigénylést.
A 2021. július 1. napjától főszabály szerint az európai uniós távértékesítések a termék rendeltetési helyének (a végső felhasználó letelepedése szerinti állam) áfa-kulcsa szerint adóztatandók. Az adminisztráció könnyítésére az éves szinten 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó értékesítések esetén a teljesítés helye a letelepedés szerinti tagállam, de az adózó értékhatár alatt is választhatja a főszabály szerinti adózást.
A társasági adóalap már 2020-ban is csökkenthető volt az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeggel, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig. A kedvezmény felső határa 10 milliárd forint volt, amely felső értékhatár 2021. január 1-től eltörlésre került.

2. KISVÁLLALATI ADÓ és KATA

A kisvállalati adó (KIVA) mértéke 11%-ra csökken, a KIVA-adóalanyiság bevételi és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra, míg a KIVA-adóalanyiság kilépési értékhatára 6 milliárd forintra emelkedik 2021-ben. Az értékhatárokat a kapcsolt vállalkozások forgalmának együttes figyelembevételével kell alkalmazni.
A KATA-s adózás legfontosabb változása, hogy 2021. január 1-től egy adott KATA-s vállalkozás számára évi 3 millió forint feletti kifizetés 3 millió forint feletti részére 40%-os mértékű adót kell bevallania és megfizetnie a kifizetőnek. Ennek alapján a cégek részére különféle szolgáltatásokat (pl. fordító, tolmács, informatikus, bizonyos marketing szolgáltatások, coaching, tréner stb.) ellátó KATA-s egyéni vállalkozók vagy vállalkozások igénybevételekor fokozott figyelemmel kell lenni az év során arra, hogy a KATA-s vállalkozó részére nyújtott, 3 milliós keret feletti kifizetéseket a fenti 40%-os különadó terheli. Ennek kapcsán javasoljuk áttekinteni az elmúlt évek kiadásait, annak érdekében, hogy ezek a kiadások idő előtt azonosíthatók és tervezhetőek legyenek.
A fenti értékhatár betartása csak akkor lehetséges, ha a vevő (megbízó) társaság tisztában van azzal, hogy a szerződő partner KATA-s adózó. Ennek érdekében a jogszabály előírja, hogy a KATA-s vállalkozásoknak a szerződés megkötésekor, illetve fennálló jogviszony esetén pedig 2021. január 15. napjáig írásban tájékoztatni kell üzleti partnerüket a kisadózói státusz fennállásáról. Ez a tájékoztatás bármilyen írásbeli módon (e-mail, postai levél, a nyilatkozat személyes átadása) megtehető.

3. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos könnyítés, hogy 2021-ben a több telephellyel bíró vállalkozásoknak elegendő lesz egy helyi iparűzési adóbevallást beküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, az önkormányzatok külön-külön történő értesítésére nincs szükség. A koronavírus okozta gazdasági kihívásokra tekintettel pedig a helyi iparűzési adó mértéke is a felére csökken a 2021-es évre a 4 milliárd forint alatti mérlegfőösszegű vagy nettó árbevételű mikro-, kis- és középvállalkozások tekintetében.

4. EKÁER

Az EKÁER szempontjából nem kockázatos termékek esetében teljesen megszűnik a jelentési kötelezettség, és csak az érték- vagy tömeghatár alapján ún. „kockázatos termékek” tartoznak az EKÁER hatálya alá.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén állunk rendelkezésre.