AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV – A Társasági jog új szabályai

/in /by

Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: „új Ptk.”) 2014. március 15. napján lép hatályba. A Parlament döntése nyomán a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényt (a továbbiakban: „régi Ptk.”) több mint ötven év után váltja fel az új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyv.

Cikkünk az új Ptk. társasági jogot is magában foglaló Harmadik könyve („A jogi személy”) vonatkozásában mutatja be a legfontosabb rendelkezéseket, az alábbi témakörök figyelembe vételével: (1) Előzetes észrevételek; (2) A gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok; (3) A közkereseti társaságra és a betéti társaságra vonatkozó szabályok; (4) A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok; (5) A részvénytársaságokra vonatkozó szabályok; és (6) Egyéb szervezetek.

  1. ELŐZETES ÉSZREVÉTELEK

A társasági jog szabályai bekerülnek az új Ptk-ba

A gazdasági társaságok szabályozásával kapcsolatos egyik legfontosabb újítás a szabályok elhelyezését érinti: a társasági jog az új Ptk.-n belül és nem önálló törvényben kap helyet. Ezzel a magyar jogalkotó az ún. monista rendszert követi, szemben az eddig alkalmazott dualista rendszerrel, amely külön polgári törvénykönyvet, illetve külön társasági törvényt alkalmazott. A fentiekre tekintettel tehát a Ptk. már nem „mögöttes jogszabály”.

Az új Ptk.-beli társasági jogi szabályok ugyanakkor természetesen nem tartalmaznak számos olyan rendelkezést, amelyek a gazdasági társaságokat a működésük során érintik: ideértve többek között a cégjogi-, tőkepiaci-, számviteli-, és munkajogi szabályokat.

Tartalmi változások hiánya

A lenti változások ismertetése előtt kiemelendő, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás lényegében tartalmilag nem változott; nagy differencia nem érzékelhető a hatályos gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: „Gt.”) és az új Ptk. Harmadik könyve („A jogi személy”) között.

  1. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

A diszpozitivitás mint alapelv

A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás vonatkozásában az egyik leglényegesebb és alapvetően koncepcionális jellegű változás a diszpozitivitás mint alapelv megjelenése. A hatályos Gt. alapvetően a kógencia elvét vallja, azaz a törvény rendelkezéseitől a felek főszabályként csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi.

Ehhez képest az új Ptk. koncepciója értelmében a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a törvényben foglaltaktól, ha (a) az eltérést a törvény tiltja (és ilyen eltérést nem engedő szabály – pl. a tagokat a nyereség és veszteség viseléséből teljesen kizárás tilalma – nem sok van az új Ptk.-ban,); vagy (b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek vagy munkavállalóinak jogait nyilvánvalóan sérti, a tagok kisebbségének jogszabályban biztosított jogait súlyosan csorbítja, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

A diszpozitivitás alapelve a társaság tagjai részére az eddigieknél lényegesen nagyobb szabadságot ad; ez természetesen nem jelenti azt, hogy lehetőség lenne az új Ptk.-ban nem szereplő társaságokat is létrehozni.

Egyéb változó közös szabályok

A gazdasági társaságokkal kapcsolatos Harmadik könyv nem tartalmazza a non-profit társaságokkal kapcsolatos rendelkezéseket. Az eltérés lehetősége (diszpozitivitás mint alapelv) miatt bármely társaság dönthet a non-profit működés, illetve a nyereség fel nem vétele mellett.

Az új Ptk. vonatkozó rendelkezése kimondja, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (azaz apportként) követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása azonban nem lehet nem pénzbeli hozzájárulás.

A társaság dönthet úgy is, hogy telephelyét és fióktelepét sem a társasági szerződésben, sem a cégjegyzékben nem tünteti fel a továbbiakban.

A vezető tisztségviselőnek rendelkeznie kell vagy munkaszerződéssel, vagy megbízási szerződéssel; nem elég pusztán a társasági szerződésben való kinevezés.

A társaságok állandó könyvvizsgálója függetlensége biztosítása érdekében nem nyújthat olyan szolgáltatást a társaság számára és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, ami a könyvvizsgáló függetlenségét veszélyeztetheti.

III. A KÖZKERESETI TÁRSASÁGRA ÉS A BETÉTI TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Jogi személy státusz

Szintén lényeges újítás, hogy minden gazdasági társaság jogi személynek minősül. A közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.) jelenleg ugyan nem jogi személy, de a cégneve alatt minden olyan jogot és kötelezettséget megszerezhet, amelyeket a jogi személy is megszerezhet; a változásnak tehát gyakorlati jelentősége nincs, és nem igényli a létesítő okiratok módosítását sem. (A jogi személy / nem jogi személy megkülönböztetésnek jogtörténeti indokai voltak.)

„Ügyvezető”

Mind a kkt., mind a bt. vonatkozásában az eddigi üzletvezető helyett – a kft. esetében alkalmazott terminológiához hasonlóan – az ügyvezető fogalmát alkalmazza az új Ptk. a vezető tisztségviselő megnevezésére.

Kkt. – kötelező sorrend a végrehajtás során

A kkt.-k vonatkozásában továbbra is a leglényegesebb probléma a tagi korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítése. Lényeges új szabály, hogy a tagok a társasággal együtt is perelhetők; és a bíróság a tagokkal szemben hozott marasztaló ítélet végrehajtását csak akkor rendelheti el, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása eredménytelen volt.

Annak ellenére tehát, hogy a közkereseti társaság tagjai a társasággal együtt, ugyanazon peres eljárásban is perelhetőek, amennyiben a marasztaló ítélet alapján végrehajtásra kerül sor, a végrehajtás tekintetében az új Ptk. kötelező sorrendetállít fel.

Bt – a kültag helyzete

A bt. tekintetében lényeges szabály, hogy a kültag – főszabályként – nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Ez a jelenlegi szabálytól eltér, hiszen a Gt. jelenlegi szabályai szerint a kültag üzletvezetővé válását a társasági szerződés előírhatja

  1. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3.000.000 Ft összegű törzstőke-minimum

A korlátolt felelősségű társaság kapcsán feltétlenül kiemelést érdemel, hogy az új Ptk. visszaállítja a 3.000.000 Ft összegű törzstőke-minimumot. Ez a változás inkább gazdasági, mint dogmatikai szempontból indokolható: figyelembe véve a jelenlegi vagyoni viszonyokat, (a most hatályban lévő 500.000 Ft összegű minimum törzstőkénél lényegesen magasabb) 3.000.000. Ft talán a kft. megalapításának, működtetésének nagyobb komolyságot, jogi értelemben pedig vélhetőleg nagyobb felelősséget és biztonságot kölcsönöz.

A 3.000.000 Ft alatti törzstőkét tehát 2016. március 15-ig fel kell majd emelni.

A törzstőkét érintő egyéb változások

Nem lesz kötelező a nem pénzbeli hozzájárulás tagok általi értékeléséről való nyilatkozatadás.

A törzsbetét összege nem kell, hogy tízezerrel maradék nélkül osztható legyen, és nem kell, hogy forintban kifejezett legyen.

  1. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A minimális alaptőke nem változik

Szemben a kft. új törzstőke-minimumával, a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) esetében a minimális alaptőke továbbra is 5.000.000 Ft, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.) esetében a minimális alaptőke 20.000.000 Ft.

Tőzsdére történő bevezetés

A nyilvánosan működő részvénytársaság tőzsdére bevezetett kell, hogy legyen, így a továbbiakban nyrt.-t alapítani nem lehet,csak a zártkörűen alapított részvénytársaság válthat működési formát a tőzsdére való bevezetéssel, míg azok a tőzsdei cégek, amelyek már nem tőzsdei szereplők, nem működhetnek nyilvánosan a továbbiakban.

Új részvény-fajták

A korábbi részvényfajták mellé a részvényesek az új Ptk.-ban nem nevesített részvényfajtákat is meghatározhatnak az alapszabályban

  1. EGYÉB SZERVEZETEK

Alapítvány

Az alapítványok szabályozásban alapvető változás, hogy az új Ptk. helyreállította a magánalapítvány intézményét, a régi Ptk.-tól eltérően nem követeli ugyanis meg az alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést. Természetesen a jövőben is létrejöhetnek alapítványok közhasznú, közérdekű célokra, de tág tér nyílik a különböző családi, vagy más magáncélú alapítványok számára is. A gazdasági céllal történő alapítvány-, és egyesület-alapítás tilalma nem változott.

Szövetkezet

Az új Ptk. általános jellegű szabályokat tartalmaz szövetkezetekkel kapcsolatban. A szabályozás ugyanakkor szükségessé teszi a külön törvényeket is, figyelembe véve, hogy a kódex például még a részjegyről sem rendelkezik

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

A Munka Törvénykönyvének az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos módosításai

/in /by

E cikkünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: az „Mt.”) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: a „Ptk.”) hatálybalépésével kapcsolatos legutóbbi módosításait foglalja össze.

 

  1. Általános magatartási követelmények

Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben a jogalkotó az Mt.-ben felvázolt, a munkaviszony során alkalmazandó alapelveket és magatartási követelményeket az új Ptk. szabályozásához igazította.

A módosítás az új Ptk. bevezető rendelkezéseivel összefüggésben kiegészíti az Mt. általános magatartási követelmények alcímét a felróhatóságra vonatkozó rendelkezésekkel, vagyis (i) a munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható; (ii) saját felróható magatartására senki nem hivatkozhat előnyök szerzése végett; és (iii) másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga is felróhatóan járt el.

Az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban továbbra is a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni a munkaviszonyok során, és ezt az Mt. pontosítja annyival, hogy a jóhiszeműség és tisztesség követelményét megsérti az is „akinek a joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amiben a másik fél okkal bízhatott.”

Az Mt. 7. §-a joggal való visszaélés kapcsán kiegészül azzal, hogy ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Ennek a rendelkezésnek például a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó igazolások kiadásának elmulasztása esetén lehet különös jelentősége.

  1. Személyiségi jogok védelme

Az új Ptk. terminológiai változtatását átvéve az Mt. a korábbi személyhez fűződő jogok elnevezés helyett a személyiségi jogok fogalmat használja. Jelentős változás az is, hogy a személyiségi jogok védelmére az új Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az új Ptk.-nak – a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként bevezetett – sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai lesznek az irányadók, azaz a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is az Mt.-ben szabályozottaknak megfelelően korlátozott.

  1. Jognyilatkozatok

Jelentős változásokon estek azon szabályok, amelyek a jognyilatkozatok alaki kötöttségére vonatkoznak.

A módosítás értelmében írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot:

  1. a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor;
  2. b) ha a következők tekintetében azt a helyben szokásos és általánosan ismert módon közzéteszik: (i) munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározása, a (ii) munkaidő-beosztás meghatározása, (iii) a rendkívüli munkaidő elrendelése, (iv) ügyelet és készenlét elrendelése, azok tartamának meghatározása (v) a teljesítménykövetelmény és teljesítménybér tényező közlése és (vi) behívás alapján történő munkavégzés esetén a munkavégzése időpontjának közlése.

Az írásbeli nyilatkozat akkor lesz közöltnek tekinthető, ha azt a címzettnek, vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteendő jognyilatkozatok esetén, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

Fontos változtatás még, hogy amennyiben a jognyilatkozat munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszűntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul, akkor a cselekvőképességükben a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállalók mellett a fiatal munkavállalók jognyilatkozatának érvényességéhez is szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása.

  1. Érvénytelenséget érintő módosítások

Az Mt. módosítás következtében a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző megállapodások is semmisnek minősülnek.  A módosítás a tévedés miatti megtámadási jog tekintetében egyértelművé teszi, hogy mi tekinthető lényeges körülményre vonatkozó tévedésnek. Mivel a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben való egyetértése szükséges, lényegesnek is csak az olyan tévedés minősülhet, amely ismeretében a fél az adott tartalommal nem kötötte volna meg a szerződést. A módosítás következtében kizárt a tévedés miatti megtámadás joga abban az esetben, ha a fél a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

  1. Szülési szabadság

A 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való még teljesebb megfelelés érdekében rögzítésre kerül, hogy az anya az egybefüggő 24 hét szülési szabadságból két hetet köteles igénybe venni.

  1. Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Kiegészülnek a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a munkaviszony helyreállítására vonatkozó szabályok. Így rögzítésre kerül, hogy a munkaviszony megszüntetése és helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni a munkaviszony helyreállítása után keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultságok szempontjából. Ilyenkor meg kell téríteni a munkavállalónak az elmaradt munkabérét (a távolléti díjat kell figyelembe venni), egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Az elmaradt munkabér és járandóság számításánál le kell vonni: (i) azt az összeget, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna és (ii) a munkaviszony megszüntetésekor fizetett végkielégítést.

  1. Munkáltató és munkavállaló kártérítési felelőssége

Az eddigi bírói gyakorlatnak megfelelően módosul az Mt. kártérítésre vonatkozó rendelkezése, amely egyértelműsíti, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem számítása során a jövedelmet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékokkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

  1. Vezető állású munkavállalók

A már említett 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálandó módosításra kerülnek a vezetői munkaszerződésre vonatkozó szabályok is. A korábbi szabályozást (a vezető munkaszerződése gyakorlatilag teljes mértékben eltérhet az Mt. munkaviszonyra vonatkozó II. részének rendelkezéseitől) módosítva a vezető munkaszerződése nem térhet el majd az alábbi munkajogi szabályoktól: (i) mentesülés a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, emberi reprodukciós eljárással összefüggésben levő egészségügyi intézményben való kezelés, kötelező orvosi vizsgálat tartalmára, illetve a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára; (ii) felmondási tilalom várandósság és szülési szabadság tartama alatt; (iii) éjszakai munkavégzés tilalma, munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig;(iv) szülési szabadság igénybevételének szabályai.

  1. Kötbér tanulmányi szerződés és versenytilalmi megállapodás megsértése esetén

A módosítás a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodással összefüggésben alkalmazni rendeli az új Ptk. kötbérre vonatkozó rendelkezéseit.

  1. Fogalommódosítások

Az új Ptk.-val összefüggésben az Mt. pontosítja a hozzátartozó fogalmát, valamint kiegészül a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó fogalommal.

E szerint hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

(Az Mt. szerinti korábbi hozzátartozói kör szűkebb volt /házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs).

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – I., II., IV. és VIII. könyv legfontosabb változásai

/in /by

A Parlament 2013. február 11. napján fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: „új Ptk.”), amely – várhatóan – 2014. március 15. napján fog hatályba lépni. A Parlament döntése nyomán a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényt (a továbbiakban: „régi Ptk.”) több mint ötven év után váltja fel az új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyv.

Az elfogadás előzményei

Ami az elfogadás előzményeit illeti, a polgári jogi kodifikációs főbizottság 1998-ban kapott megbízást az új Ptk. előkészítésére, a testületet 1999 óta vezeti Vékás Lajos akadémikus. A koncepció 2002 elejére elkészült, ezt követte a törvénykönyv tervezetének elkészítése. 2007-ben a javaslat szövegezését az igazságügyi tárca vette át. A Parlament 2008 őszén kezdte meg a kódex vitáját, és 2009 szeptemberében fogadta el először. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor 2010 áprilisában – néhány nappal az új Ptk. első két könyvének hatálybalépése előtt – alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a kódex hatálybalépéséről szóló törvényt, mert kirívóan rövidnek ítélte a rendelkezésre álló felkészülési időt. Az Országgyűlés ezt követően hatályon kívül helyezte a törvénykönyvet. Az új kódex kodifikálásának irányítását ismét Vékás Lajos vette át, a Parlament pedig a 2012 júliusában előterjesztett javaslatot több ponton megváltoztatta.

Az új Ptk. könyvei a következők:

Első könyv:                 Bevezető rendelkezések;

Második könyv:          Az ember mint jogalany;

Harmadik könyv:        A jogi személy;

Negyedik könyv:        Családjog;

Ötödik könyv:             Dologi jog;

Hatodik könyv:           Kötelmi jog;

Hetedik könyv:           Öröklési jog; és

Nyolcadik könyv:       Záró rendelkezések.

Az elfogadott új Ptk. több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított hatályos szabályozáshoz képest. Az új Ptk. a régi kódex hatályos szövegének megközelítőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott, vagy teljesen új tartalmat kapott. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott társasági jogi és családjogi rendelkezések is

  1. Bevezető és záró rendelkezések (Első és Nyolcadik könyvek)

Bevezető rendelkezések

Az új Ptk. Első könyve – hasonlóan a hatályos Ptk. első részéhez – a „Bevezető rendelkezések” címet viseli. A magyar polgári jogban hagyományai vannak annak, hogy külön helyet foglaljanak el az olyan általános, alapvető szabályok, amelyek hatnak a szabályozás egészére is. A bevezető rendelkezések ugyanakkor sok esetben számottevő gyakorlati jelentőséggel is bírhatnak.

Elöljáróban megállapítható, hogy az új kódexnek a Bevezető rendelkezésekről szóló Első könyve jóval tömörebb, mint a hatályos (régi) Ptk. vonatkozó fejezete. Az új Ptk. mindösszesen hat paragrafusból álló Első könyvében az alábbi rendelkezések kaptak helyet: 1:1. § „A törvény hatálya”, 1:2. § az „Értelmezési alapelv”, 1:3. § „A jóhiszeműség és tisztesség elve”, 1:4. § „Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság”, 1:5. § „A joggal való visszaélés tilalma”, az 1:6. § pedig a „Bírói út” címet viseli.

Hatály: A törvény hatályát érintő legfontosabb – tartalmi – változás az új Ptk. monista (azaz a jogrendszer egységességét előtérbe helyező) jogszemlélethez igazodó szerkezetéből következik. A monista jogfelfogás következményeképpen ugyanis több, eddig a Ptk-n kívül fejlődő magánjogi terület (családjog, vagy a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag) szabályai a kódexben találhatók.

Felróhatóság: A polgári jogi viszonyokban – főszabály szerint – továbbra is úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezzel összefüggésben fontos változást jelent azonban az, hogy amíg a hatályos Ptk. alapján ez egyben az elvárhatóság minimuma is (ha ettől el kíván térni, akkor ennél csak szigorúbb követelményt támaszthat a hatályos Ptk.), addig az új Ptk. az elvárhatóság tekintetében akár szigorúbb, akár enyhébb követelményt is megfogalmazhat.

Joggal való visszaélés: A jog társadalmi rendeltetésével ellentétes joggyakorlás és a joggal való visszaélés közötti zavaró fogalmi átfedés megszüntetése érdekében az új Ptk. csak részben veszi át a joggal való visszaélés tilalmára vonatkozó hatályos normaszöveget.

Bírói út: A Bevezető rendelkezések közül kimarad a választottbíráskodásra történő utalás, azonban a norma elhagyása nem tekinthető választottbíráskodás-ellenes iránynak. (A rendelkezés elhagyására éppen azért kerülhetett sor, mert a választottbíráskodás mint a bírói út lehetséges alternatívája, mára oly mértékben intézményesült, hogy szükségtelenné vált egy, a választottbíráskodást érintő részletkérdést az új Ptk-ban szabályozni.)

Záró rendelkezések

Az új Ptk. Nyolcadik könyvben helyet kapó Záró rendelkezései az alábbi pontokat érintik: (1) Értelmező rendelkezések; (2) Hatályba lépés és átmeneti rendelkezések; (3) Az Európai Unió jogának való megfelelés. Kiemelendő, hogy az átmeneti rendelkezéseket külön törvény fogja megállapítani

  1. Az ember mint jogalany (Második könyv)

Fogalmi változás: Elöljáróban megjegyezzük, hogy a személyiségi jog tekintetében az új Ptk. a személyhez fűződő jog helyett a régi magyar magánjog által ismert személyiségi jog elnevezést használja

A cselekvő-képesség korlátozása: A bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak ügyek meghatározott körében, és meghatározott időre korlátozhatja. A gondnokság alá helyezésnél emellett új feltétel az érintett egyéni körülményeinek, családi és társadalmi kapcsolatainak vizsgálata. (A bíróságnak tehát nemcsak azt kell megvizsgálnia, hogy valaki képes-e önállóan ügyei megfelelő kezelésére, hanem azt is, hogy környezete, családja kínál-e elegendő segítséget ahhoz, hogy el tudjon járni.)

Új jogintézmények: A cselekvőképességgel összefüggésben megjelent néhány – az első tervezethez képest lecsökkent számú – új jogintézmény is:

  • A „támogató”kirendelésének lehetősége elsősorban a különböző fogyatékossággal élők jogi szervezetei nemzetközi összefogásának eredményeképpen valósult meg.
  • Az „előzetes jognyilatkozat”-tala cselekvőképessége megszűnésének esetéről rendelkezik a nyilatkozattevő. Az előzetes jognyilatkozat jellegében és céljában a végrendelethez hasonlít, ugyanakkor egy olyan nem végrendeleti tartalmú és végrendeleti formájú nyilatkozat, amellyel jogvitákat, vagyonjogi és egyéb kérdéseket lehet előzetesen rendezni.

Sérelemdíj: Az új Ptk. Második könyvének az egyik legfőbb – a vállalkozások mindennapi működésére is hatással bíró – újdonsága a sérelemdíj bevezetése lehet. A sérelemdíj a régi Ptk. alapján megítélhető „nem vagyoni kártérítés” helyét veszi át a személyiségi jogok megsértése esetére (és ezzel párhuzamosan a „nem vagyoni kártérítés” meg is szűnik). Abban az esetben, ha valaki a személyiségi jogokra vonatkozó jogsértést követ el, új szankcióként sérelemdíj megfizetésére is kötelezhető.

A személyiségi jogok – amelyek nemcsak az embert illetik meg, de a jogi személyeket is, amennyiben az a védelem jellegével összefér – körébe tartoznak különösen: (1) a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalmához fűződő jog, (2) a becsület és jó hírnév, (3) a személyes adatokhoz való jog és (4) az üzleti titokhoz való jog, ideértve a know-how-t is.

Kiemelendő, hogy a sérelemdíj pusztán a sérelem okozása miatt jár; azaz a sértett félnek nem kell azt igazolnia, hogy a sérelem folytán bármilyen vagyoni vagy egyéb jellegű hátrány érte volna. A sérelemdíjat – tekintettel a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatására is – egy összegben kell majd a bíróságnak meghatároznia.

Ami a sérelemdíj gyakorlati jelentőségét illeti: az új Munka Törvénykönyve a Ptk.-t – háttérjogszabályként, külön munkajogi szabály hiányában – a munkaviszonyokra is alkalmazni rendeli. Ilyenformán a sérelemdíj alkalmazása a munkaviszonyok kapcsán is felmerülhet, különös tekintettel a munkavállaló, illetve a munkáltató által a munkaviszonnyal összefüggésben okozott jó hírnév sérelmére, az adatvédelmi jogok sérelmére, az üzleti titokhoz való jog sérelmére, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére is.

III. Családjog (Negyedik könyv)

Az élettársi viszony: Az új Ptk. elfogadása során a legtöbb vitát a családjog, elsősorban pedig az élettársi viszony szabályozása váltotta ki az Országgyűlésben. Az Országgyűlés végül kivette a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatnak továbbra is lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született.

A fentiek mellett kikerült a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozása, amiről jelenleg is külön törvény szól.

Házasság és a házasság felbontása: A házasságkötési szándék bejelentése után a jövőben is legalább egy hónap várakozási időnek kell eltelnie a házasság megkötéséig, noha az eredeti javaslat e nélkül is engedte volna a párok egybekelését.

A családjogi könyv újítása a házasságok felbontásának szabályozásával kapcsolatban, hogy a jogviták megegyezésen alapuló rendezése érdekében a szülők közvetítői eljárásra kötelezhetők, aminek a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben lehet szerepe. Emellett – a vagyonjogi viszonyok összetettsége miatt – megváltozik a járulékos kérdések köre is, amelyekről a feleknek a közös megegyezésen alapuló bontás érdekében meg kell egyezniük.

Egyéb újítások: A fentiekben említett változások mellett ezentúl egyszerűbb lesz az apaság vélelmének megdöntése, ha azt a vélelmezett apa, a gyermeket elismerni kívánó férfi és az anya közösen kérik.

A bíróságok szélesebb mérlegelési jogkört kapnak a szülői felügyeleti jogokról való döntésben a szülők különválása esetén.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.