A 2024. augusztus-október között hatályba lépő illeték-változások és adójogi jogszabályváltozások összefoglalója

/in /by

1. A tranzakciós illeték mértéke 2024. augusztus elsejével megváltozott

A tranzakciós illeték azt az illetékfajtát jelöli, amelyet a bankok és egyéb pénzügyi intézmények fizetnek meg az állam részére a náluk bekövetkező pénzmozgások után. Tekintettel arra, hogy ezt az illetéket a bankok rendszerint áthárítják az ügyfeleikre, ez az illeték végső soron az ügyfeleket terheli. A tranzakciós illeték mértékét az határozza meg, hogy milyen tranzakció után kell azt leróni.

2024. augusztus 1. napjával a készpénzfelvétel után fizetendő tranzakciós illeték 0,6 százalékról a felvett összeg 0,9 százalékára módosult, összeghatártól függetlenül. Hasonlóképp emelkedett a banki átutalások után fizetendő tranzakciós illeték is, amelynek mértéke 0,3 %-ról 0,45%-ra változott, azonban ez fizetési műveletenként nem haladhatja meg a 20.000 forintot. Az említettekkel együtt az értékpapírügyletek utáni tranzakciós illeték mértéke is emelkedett 50 %-kal, és a korábbi 0,3 % helyett már 0,45 %-ot kell ügyletenként leróni, azonban a megfizetendő összeg ezesetben sem haladhatja meg vételenként a 20.000 forintot.

2. 2024. október elsején érkezik a konverziós illeték

2024. október 1. napjától fogva, amennyiben egy ügylet során különböző pénznemek közötti átváltásra is sor kerül, akkor a 0,45 %-os általános tranzakciós illetéken felül további 0,45 %- os konverziós illetéket is le kell róni. A tranzakciónként megfizetendő összesen 0,9 %-os illeték összege azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 20.000 forintot.

3. 2024. augusztus elsejétől emelkedtek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiszabható mulasztási bírságok

Augusztus 1. napjától fogva az adókötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása miatt a Nemzeti Adóés Vámhivatal által általánosan kiszabható mulasztási bírság összege a természetes személy adózók esetében 200.000 forintról 400.000 forintra, nem természetes személy adózók esetében pedig 500.000 forintról 1.000.000 forintra emelkedik. Hasonlóképpen 1.000.000 forintról 2.000.000 forintra nő a be nem jelentett munkaerő foglalkoztatásáért kiszabható bírság összege, ahogyan a számlaadási vagy iratmegőrzési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság összegének felső határa is a korábbi 1.000.000 forintról 2.000.000 forintra emelkedik.

*

A fenti összefoglaló a figyelemfelkeltést szolgálja és nem tekinthető jogi tanácsadásnak.

Természetesen bármely kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.